A kádári Magyarországgal viszont kerülte a nyílt konfliktust. Pragmatikus politikusként úgy gondolta, a titói Jugoszláviamellett a Kádár János vezette rezsim kész bizonyos határok között a többi szocialista országénál nyíltabb politikát folytatni – így jellemezte Bruno Kreisky néhai osztrák kancellárt a Népszabadságnak nyilatkozva Oliver Rathkolb történészprofesszor. A Bécsi Egyetem Történeti Intézetének vezetője személyesen is jól ismerte az 1990 nyarán, 79 éves korában elhunyt legendás szociáldemokrata politikust. Miután Kreisky 1983-ban, tizenhárom éves kormányzás után távozott a kancellári posztról, Rathkolb vezető szerepet játszott az alapítványként működő Kreisky-archívum létrehozásában és irányításában.

Bár az enyhülés éveiben a K. u. K. betűszót (a Habsburg-monarchia császári és királyi jelzőinek rövidítését) „Kreisky und Kádár”-ként értették, a két politikus közötti kapcsolat sosem vált barátivá. A korszak tekintélyelvű vezetői közül Kreisky szívélyes viszonyt Anvar Szadat egyiptomi elnökkel alakított ki. A magyarok közül inkább a gazdasági kérdésekért felelős Marjai József miniszterelnök-helyettessel értette meg magát – tette hozzá az 55 éves történészprofesszor.

Kreisky 1959-ben lett külügyminiszter, s óvatos kapcsolatépítésbe kezdett a Kádár-rezsimmel. A magyar ügyeket jól ismerte, korábban ugyanis az ’56-osmagyarmenekülteknek nyújtott segítség koordinálásáért felelt.Abból indult ki, hogy pont az 1956-os tragédia miatt Kádárék – a szovjet blokk többi tagjához képest – sokkal nyíltabb irányra fognak kényszerülni – e számítása a hatvanas évektől bejött. A legutóbbi ausztriai közvélemény-kutatások is a 20 éve halott Kreisky töretlen népszerűségéről tanúskodnak. Változatlanul ő az a szövetségi kancellár, aki a legmélyebb nyomokat hagyta az osztrákok emlékezetében. – Ebben komoly szerepet játszik egy végleg letűnt korszak, a jóléti állam iránti nosztalgia, de Kreisky kitűnő kommunikátor volt, aki roppant ügyesen használta a médiát – mutatott rá Rathkolb.

A kutató által atipikus osztráknak nevezett Kreisky zsidó származása, életútja, így a náci üldöztetés elől való sikeres elmenekülése és viszonylag hosszú svédországi emigrációja miatt kilóg az osztrák politikusokról alkotott általános képből. Szerencsés volt, mert olyan korszakban alakíthatta Ausztria sorsát, amikor szinte korlátlanul álltak rendelkezésre az anyagi források. Viszont nem bolygatta Ausztria náci ésmásodik világháborúsmúltját, ezért rengeteg konfliktusa volt a többi között a híres nácivadászszal, Simon Wiesenthallal.

Kreisky volt az első nyugati politikus, aki kapcsolatokat keresett az 1960-as években függetlenné vált észak-afrikai országokkal, Marokkótól Izraelig bejárta az egész térséget. Rathkolb szerint korán felismerte, hogy a közel-keleti béke kulcsa a palesztin kérdés rendezésében rejlik. Az elsők között ismerte el a Palesztin Felszabadítási Frontot, ezzel alaposan magára haragította az izraeli politikai elitet. Az arab országokkal fenntartott jó kapcsolatoknak köszönhetően Ausztria viszonylag „sértetlenül” vészelte át az első nagy olajválságot.