Bejelentését az érintettek felemásan fogadták. Horváth Zoltán, a duna szerdahelyi megyei többségi tulajdonú kórház igazgatója kételkedik. – A szlovákiai orvostársadalom távolról sem képes úgy össze fogni, mint a cseh. Pedig hozzájuk képest mi sokkal kevesebbet, ügyeletekkel együtt legfeljebb bruttó ezerkétszáz eurót keresünk. Egy kezdő orvos ennek alig több mint a felét kapja, vagyis a hétszázhatvanhét eurós szlovákiai átlagbérnél rendszerint kevesebbet. Az olyan regionális kórházban, mint a miénk, ritkán van fizetésemelés. Az adósságok pedig szinte mindenhol nőnek. Helyzetünket leginkább azzal jellemezném, hogy nemrég jótékonykodásból kaptunk lecserélt svájci kórházi ágyakat, amelyek most nálunk a legkorszerűbbek – mondta.

Poprádi kollégája, Magdaléna Jambrichová kardiológus sem derűlátó. – Akciónkat nem támogatná a közvélemény. Már a rendelőmben is hallottam olyan hangokat, hogy mit ugrálnak az orvosok, hiszen a legtöbb beteg nem kevés pénzt csúsztat nekik. Csakhogy én tisztességes bérből és nem paraszolvenciából szeretnék megélni – szögezi le. Lubomír Marko, a besztercebányai egyetemi kórház sebészeti osztályának főorvosa szerint az áldatlan állapotok sokáig nem tarthatóak. – Saját példámat említem. A minap kaptam ajánlatot az egyik cseh kórháztól. A jelenlegi bérem háromszorosát ígérték és sok minden mással is kecsegtettek. De maradok, mert lokálpatrióta vagyok. Csak nem tudom, meddig – sóhajtja. Iveta Radicová kormányfő értetlenül fogadta az orvosok szándékát.

– Idén tíz százalékkal csökkentettük a köztisztviselők bérét, mindenhol meghúzzuk azt a bizonyos nadrágszíjat. Különben is elsőként a nővérek bérét kell emelnünk, hiszen ők legfeljebb nyolcszáz eurót visznek haza az ügyeleti pénzekkel és más juttatásokkal együtt – nyilatkozta. A legjobbkor, tehetjük hozzá, mert a nővérek az ország keleti végéből induló különvonattal készülnek tüntetni a pozsonyi parlament előtt. Legalább négyeurós órabért követelnek, létszámemelést, és azt is, hogy ne hatvankét éves korukban, hanem négy esztendővel hamarabb vonulhassanak nyugdíjba.

Katarína Zollerová, az egészségügyi minisztérium szóvivője szűkszavú: „Egyelőre tárgyalunk az orvosokkal és a nővérekkel is. Szívesen emelnénk a béreiket, ha lenne miből. Az államháztartási hiány csökkentése a cél, s ilyenkor szinte lehetetlen többletforrást találni. Ezért sem tartjuk etikusnak a betegeket túszként felhasználni, felmondással zsarolni, habár ezt a lépést még ma sem tartjuk valószínűnek.”

Egy névtelenséget kérő pozsonyi főorvos másként látja a valóságot.

– Az alig húsz kilométernyire levő hainburgi kórházban már több a szlovák nőgyógyász, altatóorvos és nővér, mint a hazai. A minap már az osztrák és a német fejvadászokon kívül egy svájci fiatalember is feltűnt az intézményünkben, aki a nővéreket ötezer svájci frankos kezdőfizetéssel csábította hazájába. Az orvosoknak a jelenlegi bérük többszörösét ígérik. Tudom, hogy csaknem üres az államkassza, de azt is látom, hogy ha nem lépünk, akkor a kórházaink is kiürülhetnek, mert nem lesz, aki ellássa a betegeket – vélekedett.

Leselejtezett svájci ágyakat hoznak a dunaszerdahelyi kórházba. A szlovák orvosok viszont Nyugat felé kacsingatnak.