- Magyarországnak elég rossz a képe a német sajtóban. Van-e ennek bármilyen hatása a magyar–német gazdasági kapcsolatokra?

- Alapvetően nincs. A gazdasági kapcsolatok hagyományosan szorosak és intenzívek. A tavalyi magyar kormányváltás, majd a gyorsított ütemben bevezetett intézkedések természetesen hatással voltak a kétoldalú kapcsolatokra. Rengeteg beszélgetést folytatunkmagyar barátainkkal és partnereinkkel mind Budapesten, mind Berlinben, hogy a kommunikációs hiányt megszüntessük és a kölcsönös bizalmat ismét megerősítsük.

- Magyarország korábban nagyon fontos kereskedelmi partnere és befektetési célországa volt a német cégeknek. Változott-e a helyzet?

Magyarország szempontjából változatlanul Németország a legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partner, a szövetségi köztársaság megelőzi Ausztriát, Oroszországot, Franciaországot és Olaszországot. A magyar külkereskedelem egynegyede Németországgal bonyolódik, a kétoldalú kereskedelem 2010-ben elérte a 34 milliárd eurót. Abból indulunk ki, hogy 2011-ben sikerül ismét elérni a gazdasági válság előtti szintet, sőt talán kicsit meg is haladjuk. A Magyarországon jelen levő mintegy 4500 német vállalat része lett a magyar társadalomnak. A német vállalatok ráadásul nagy tiszteletnek örvendenek, részben a szakképzés vagy a vállalati vezetés terén nyújtott tapasztalataik miatt.

- Mennyit fektettek be eddig a német cégek Magyarországon, és mit hozott a tavalyi év?

- A német vállalatok eddig összesen 15 milliárd eurót ruháztak be Magyarországon és ezzel körülbelül 250 ezer munkahelyet teremtettek. A német leányvállalatok a nyereséget gyakran ismét visszaforgatták, például gyártóüzemekbe, nem utolsósorban azért, mert olyan jónak ítélték a befektetési feltételeket. 2008–2009-ben a pénzügyi és gazdasági válság miatt a német befektetések aránya enyhén csökkent. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy az érdeklődés továbbra is megvan Magyarország iránt. Például az Audi 2010-től három év alatt 900 millió eurót fektet a győri üzemébe, a Mercedes pedig új gyárat épít Kecskeméten. Az E.ON is új erőművet, a Deutsche Telekom pedig széles sávú hálózatot épít ki, amivel Magyarország versenyképességét növelheti. A nagyokmellett a német kis- és közepes vállalatok is jelen vannak Magyarországon.

- Miképp reagáltak a német cégek a magyar kormány által tavaly bevezetett válságadókra? Ezek befolyásolják-e a befektetéseket és a jövőbeli terveket?

- A válságadó a német cégek számára váratlan és kemény csapás volt. A kritikánk alapja, miképp azt többször is hangsúlyoztuk, az volt, hogy nem jelezték előre, és nem tudtunk számolni vele. A másik probléma a visszamenőlegesség. Utaltunk arra is, hogy mindez negatív hatással lehet a jövőbeli befektetésekre. Nem az Orbán-kormány költségvetési konszolidációs szándékát bíráljuk. Régi és szoros partnerekként örültünk volna, ha az ilyen döntésekről előre tájékoztatnak minket. Már csak azért is, hogy az érintett vállalatok a tervezésnél ezt figyelembe vehessék. Az effajta különadók – akár ágazati, akár vállalati jellegűek – befolyásolhatják a befektetési hajlandóságot,mivel a döntéseknél a stabil feltételeket, a telephelyelőnyöket és egyéb ösztönzőket is figyelembe szokták venni.

- Hogyan látják Berlinből a magyar gazdaságpolitikát?

- A magyar kormánynak csökkentenie kell a strukturális deficitet. Ez csak átfogó reformokkal lehetséges, amelyekmegalapozzák a stabilitást és a növekedést. A Német Iparszövetség szorgalmazza a költségvetési fegyelmet, és üdvözli azt amagyar törekvést, hogy az államháztartás konszolidálását az első helyre teszik. Magyarország adósságállománya a GDP 80 százaléka, ami a kelet-közép-európai régióban a legmagasabb. A hitelkamatok magasak és súlyos terhet jelentenek a gazdaságnak. Jó lenne, ha Magyarország a regio nális partnerekkel szemben is növelni tudná a versenyképességét.Mivel a magyar gazdasági program a nemzeti kis- és középvállalkozások megerősítését célozza, itt is szívesen átadjuk a tapasztalatainkat a magyaroknak: a német gazdaság gerincét ugyanis a középvállalatok alkotják.