Ha nem is eltörléséről, de a polgárok szabad mozgását mégiscsak korlátozó szigorításáról – az észak-afrikai menekültek Olaszországba érkezése, majd tartózkodási engedéllyel Franciaországba menesztése nyomán.

Az Európai Bizottság a héten állt elő javaslatával, azt állítva, hogy az már régóta érett – de a tervezet valójában a Sarkozy francia elnök és Berlusconi olasz kormányfő sürgető levelére adott válasz. Gyanítható, hogy az indítványt a tagállamok úgy söprik le az asztalról, mintha ott sem lett volna.

Az Európai Parlament szabadságjogi bizottsága súlyos aggodalmának adott hangot a rendszer esetleges gyengítése miatt. Egy csütörtöki sajtóreggelin pedig azt hangoztatta az osztrák Hannes Swoboda, az európai szocialisták frakcióvezető-helyettese, hogy a gyenge Európai Bizottság meghajolt néhány nagy tagország követelése előtt. Kérdésünkre ugyanakkor megerősítette azt a Brüsszelben terjedő feltevést, hogy az esetleges szigorítás megkönnyíthetné Románia és Bulgária belépését a rendszerbe. Hiába teljesíti ugyanis mindkét ország a technikai feltételeket, a nagy tagállamok (Franciaország, Németország, de a kisebbek közül például Dánia is) politikai akadályokat emelnek a korrupció méretére hivatkozva.

Több Európát szeretne a brüsszeli bizottság a kevesebb Európát szorgalmazó nagy tagállamokkal szemben – ez derül ki az egyébként homályosan megfogalmazott javaslatból. Ennek a lényege, hogy a schengeni övezetben szigorú feltételekkel, de ezentúl európai döntésimechanizmus keretében, meghatározott időre vissza lehetne állítani a határellenőrzést. Továbbá ezzel párhuzamosan fel kellene gyorsítani a közös menekültügyi rendszer kialakítását és a legális bevándorlás (ez lenne az európai agyelszívás) engedélyezését.

A schengeni ötlet azonban megfosztaná a kormányokat a szuverén döntéstől és egyben egy fontos belpolitikai eszköztől. Ahogy Swoboda is utalt rá, a francia, olasz és a többi felszólamlásnak több köze van a közelgő választásokhoz, mint magához a problémához. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg azzal érvel, hogy Tunézia csaknem háromszázezer menekültet fogadott a líbiai események nyomán, míg Európa csak huszonötezret, és ezt a viszonylag kis létszámot sem tudta kezelni. Persze a szélsőségesen bevándorlásellenes Marine Le Pennel csatázó Sarkozy kiszolgálhatja a közhangulatot a határellenőrzés elrendelésével, de ez a lépés tovább növelheti a feszültséget, amelyre reagálni akart.

A magyar EU-elnökségnek már a jövő heti rendkívüli igazságügyi tanácsülésen fel kell vennie a fonalat. A tagállami vélemények meghallgatása és egyeztetése a feladata – annak tudatában persze, hogy az észak-afrikai események semmiképpen sem igazolták a kezdeti félelmeket a menekültek kezelhetetlen áradatáról. Ennek nyomán persze elég nehéz megindokolnia az Európai Bizottságnak, miért is kellene a schengeni igazgatáson módosítani, hacsak nem a nagy tagállamok vezetőinek belpolitikai céljai miatt.

EP: jön a magyar alkotmány?

Ha a velencei bizottság értékelése elmarasztalja Magyarországot az új alkotmány tartalma miatt, akkor az európai szocialisták az Európai Parlament júniusi plenáris ülésének napirendjére vennék e kérdés vitáját – mondta Hannes Swoboda. Emlékeztetett rá: Orbán Viktornak újra meg kell jelennie Strasbourgban júliusban, hogy értékelje a magyar elnökséget, vagyis megint nagy vita várható. A képviselő megjegyezte: míg ellenzékben a Fidesz bírálta, hogy a szocialista kormány korlátozni akarja a paramilitáris csoportok működését, most maga is erre az útra lépett. Ráadásul kivizsgálná, hogy elődjét terheli-e felelősség a romák körüli feszültség szításáért.

A magyar–ukrán határ. Itt kezdődik a schengeni övezet