Főleg miután a televíziók párhuzamba állították a londoni egymillió fős, békés felvonulást egy szintén aznapi, romániai eseménnyel, amelyen néhány száz ember majdhogynem összeverekedett, hogy hozzájusson némi műanyag palackba töltött szenteltvízhez. – Szegények vagyunk és civilizálatlanok. A tömegeknek nincs kire felnézniük – vonta le a következtetést Ioan Ghise liberális szenátor. Dinu C. Giurescu akadémikus, történész szerint a monarchia elsődleges hozadéka a külföld megbecsülése lenne, amire Romániának égető szüksége van. Ionel Blanculescu pénzügyi elemző szerint pedig a királyi ház fenntartása csupán első pillantásra költséges, a monarchia számokban is kifejezhető hasznot hozna. Crin Antonescu liberális pártelnök – a legnépszerűbb román politikus – szerint lehet szó a monarchia visszaállításáról, ha „van hozzá kellő bátorság”.

I. Mihály a második világháború kitörése után, 1940 szeptemberében foglalta el a román trónt, amelytől 1947. december 30-án megfosztották. Az idén 90 éves egykori uralkodónak 1997-ben Emil Constantinescu rezsimje adott újra román útlevelet, azóta a család visszakapta a kommunizmus idején elkobzott birtokainak jelentős részét is. A volt román uralkodó rokonságban áll az angol királyi családdal: 1914-ben Ferdinánd, Mihály nagyapja, feleségül vette Mária hercegnőt, Viktória királynő unokáját.

A brit királyi család mindig is közeli kapcsolatot tartott fenn Mihállyal, akinek öt lánya gyermekként gyakran vendégeskedett a mai trónörökös Károly és szülei birtokán; Károly is sűrűn megfordul Romániában. Mihály legidősebb lánya, Margit nem mondott le a román trónról, sőt ő az, aki napirenden tartja a királyság kérdését Romániában. Egy nemrégiben adott lapinterjúban kijelentette: családja bármikor készen áll, hogy tudását, hagyományait Románia szolgálatába állítsa.