Boldoggá avatták II. János Pált
Ennél többen csak 2005-ben voltak, Karol Wojtyla temetésén, amikor a tömeg „Santo subito” kiáltásokkal sürgette szentté avatását. Ennek egyik állomása a mostani boldoggá nyilvánítás, amire a Vatikán ezúttal minden korábbinál gyorsabban kerített sort. Idén januárban minősítette egy bizottság csodának – ami feltétele a boldoggá avatásnak – Marie Simon-Pierre francia apácának II. János Pál pápának köszönhető felgyógyulását a Parkinson-kórból.
A ceremóniára XVI. Benedek nyitottpápamobilon érkezett.Beszédében egyebek között kiemelte, hogy II. János Pál „erős, tüzes apostoli hitével” nyitotta a társadalmat, a politikai és gazdasági rendszereket Isten felé, Kelet-Európában visszaadva az embereknek a marxizmus által elrabolt hitüket. A német származású pápa említette azt is, hogy 23 éven át dolgozott elődje mellett a Hittani Kongregáció prefektusaként, így módja volt megtapasztalni „szellemi nagyságát”, miként „fizikai ereje fogyatkozásakor mélységes alázatát”.
A Rómában összegyűlt tömeg üdvrivalgásának közepette bemutatták a boldog hivatalos ábrázolását is, amelyet a Szent Péter-bazilika főbejárata felett helyeztek el. Marie Simone-Pierre francia apáca nyújtotta át XVI. Benedeknek azt az ereklyetartót, amelyben az elhunyt pápa vérét őrzik. A majd háromórás misét követően XVI. Benedek imádkozott II. János Pálnak a bazilikában kitett koporsójánál, amelyet éjszakára még a nyilvánosság előtt hagynak, hogy a hívők leróhassák kegyeletüket.
Hírügynökségek szerint a meghívott mintegy hatvan állam- és kormányfőnek, kiemelt protokollvendégeknek egy része nem érkezett meg. Ám így is szép számban voltak, köztük a magyar küldöttség vezetőjeként Orbán Viktor kormányfő, aki annak idején részt vett Wojtyla temetésén is. A televíziós közvetítés mutatta Giorgio Napolitano olasz államfőt Silvio Berlusconi miniszterelnök társaságában. Egy pillanatra látható volt Robert Mugabe zimbabwei diktátor is.
A boldoggá avatási ceremóniát kommentáló médiában előfordultak disszonáns hangok is. A belgiumi Le Soir például a II. János Pál pápasága idején papok által elkövetett pedofília áldozatait, miként az általa képviselt konzervatív abortuszpolitika következményeit kérte számon.
Történelmi dátumok
KAROL WOJTYLA PÁPASÁGÁNAK LEGFONTOSABB ÁLLOMÁSAI
1978. október 16. Karol Wojtylát pápává választják, 455 év óta ő az első nem olasz származású a katolikus egyház élén.
1979. június 2–10. Pápaként első ízben látogat haza Lengyelországba, s ezzel lendületet ad a Szolidaritás mozgalomnak. 1981. május 13. A török Ali Agca lelövi II. János Pált, életét az azonnali műtét menti meg.
1989. december 1. Mihail Gorbacsov a vatikáni látogatásakor meghívja a Szovjetunióba, de erre az utazásra nem kerül sor az orosz ortodox egyház ellenkezése miatt.
1991. augusztus 16–20. II. János Pál első főpásztori látogatása Magyarországon. A másodikra 1996. szeptember 6–7-én került sor.
1992. október 31. A pápa rehabilitálja – 359 év elteltével – Galileit. 1993. december 28. A Vatikán és Izrael diplomáciai viszonyt létesít, majd 2000 márciusában a pápa a Szentföldre látogat, miután bocsánatot kért az egyház nevében a zsidóktól.
2001. május 8. Szíriában vizitel egy mecsetben, előtte pápa soha ilyet nem tett.
2001. november 22. Elnézést kér papok esetleges szexuális visszaéléseiért.
2003 eleje. Felemeli szavát a tervezett iraki invázió ellen.
2005. április 2. II. János Pál halála.
