Az Audival vetélkedhet Ausztria
Tóth Eszter, az ÖGB Burgenland és az MSZOSZ nyugat-magyarországi szervezete közös projektjének, a Régióközi Szakszervezeti Tanácsnak (IGR) a vezetője azonban arra hívja fel a figyelmet: meg kell gondolni, hogy a külföldi lehetőség végett érdemes-e az embernek lemondania tanult szakmájáról, ha azzal Magyarországon munkát talál magának. Arra utal: a magyarok közül eddig is sok szakember vállalt mezőgazdasági vagy egyéb kisegítő tevékenységet Ausztriában, időközben azonban a szakmai tudása teljesen elavult. Így aztán most már hiába akar visszatérni eredeti szakmájához, sem Magyarországon, sem a német, sem az osztrák munkaerőpiacokon nem tud elhelyezkedni.
Ausztria pedig minőségi szakembereket keres – hangsúlyozza Rimányiné Somogyi Szilvia, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója. Hozzáteszi: ráadásul az osztrákok éppen azoknak a szakmáknak a gyakorlott ismerőit fogadják szívesen, akiket Magyarországon is „lasszóval” kell fogni. Különösen most, amikor Szentgotthárdon és Győrött is hatalmas gyárbővítésbe fog az Opel és az Audi.
– Aki „csak” mezőgazdasági munkásnak, betegápolónak akart kimenni a nyugati határvidékről Ausztriába, az már ott is dolgozik – állítja Rimányiné Somogyi Szilvia. Ezért aztán sorra alakulnak azok az új munkaközvetítő cégek, melyek a Nyírségből és Borsodból toboroznak munkaerőt.
Győr-Moson-Sopron megyében az idén öt új munkaerő-kölcsönző és egy -közvetítő céget jelentettek be. Az ausztriai lehetőségek iránt érdeklődők viszont elmondták: nagyon sok új „fekete”közvetítő is felbukkant hirtelenjében, és egyszeri jutalékért azt ígérik az évek óta munka nélkül tengődő, elkeseredett embereknek: össze hozzák őket az osztrák vállalkozókkal.
Ez általában meg is történik, ám arra nincs garancia, hogy ők fel is veszik őket. Tóth Eszter és Rimányiné Somogyi Szilvia egybehangzóan állítja: aki egyáltalán nem beszél németül, annak nem sok esélye van a kinti elhelyezkedésre. Legfeljebb idénymunkás lehet a mezőgazdaságban.
A határmenti üres ingatlanok a munkaerő-piaci korlátozások megszűnése közeledtével kelendőnek bizonyulnak. Az ország távolabbi vidékéről érkező magyaroknak ezeken a településeken bérelnek házakat a munkaközvetítők. Lórincz György, Jánossomorja polgármestere is tapasztalja ezt a jelenséget, ami ellen semmi kifogásuk sincs. Annál inkább napi gondot okoz a kisvárosnak a településen átutazó munkakeresők egy részének viselkedése. A lopások száma megszaporodott, előfordul, hogy valamelyik átutazó berak egy-egy utcai kerékpárt a kocsijába.
Jánossomorja környékén, az osztrák Andau térségében magyar hagymaszedőkre találok. Ők már évek óta visszatérő munkások a környékről. Jól ismerik jogaikat. Tudják azt is, hogy Ausztriában nincs minimálbér, az óradíjat vagy a havi fizetést az ágazati szakszervezetek évenként alkudják ki. Az idén óránként 5 euró 90 cent az órabér, a havi fizetés pedig legalább 1022 euró a mezőgazdaságban. A 13. és a 14. havi fizetés az idénymunkásoknak is jár, természetesen időarányosan.
– Félünk attól, hogy a máshonnan idesereglő magyarok elveszik előlünk a munkát, feketén is dolgoznak, a hivatalos bér háromnegyedéért – mondja egy nyugdíjaskorú asszony, tapogatva recsegő-ropogó derekát.
Tájékozódás az EURES-rendszerrel
Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) 31 országról ad ingyenes tájékoztatást, útmutatást. Beszámol az álláslehetőségekről, a keresett térség élet- és munkakörülményeiről. A hálózatnak Magyarországon harminc tanácsadója van, ők minden megyeszékhelyen elérhetők. Közel 200 munkaügyi kirendeltségen pedig asszisztenseik szolgálnak információkkal. Honlap: www.eures.europa.eu
Ausztria 20 ezer állást kínál
Az osztrák szociális miniszter szerint Ausztriában legfeljebb húszezer keletközép-európai új munkavállalónak jut hely május elseje után. Hiányszakmának a szakács, a pincér, s számtalan más vendéglátó-ipari, szállodai munkaterület számít. Felsőfokú végzettséggel keresnek szakembereket a gépgyártásba és az informatikába. Az építőipar, a húsipar és a szociális ágazat ugyancsak küzd a képzett munkaerő hiányával.
