„A józan ész kérdése ez. Nem fogadhatunk be mindenkit” –idézte a Le Monde című napilap Henri Guainót, Sarkozy tanácsadóját. Szerinte Párizs csupán felülvizsgálná (értsd: lazábbá tenné) a belső határokat eltörlő schengeni egyezmény játékszabályait, hogy például menekültválság esetén átmenetileg vissza lehessen állítani a határellenőrzést. Erre most csak a közrendre vagy a belső biztonságra leselkedő súlyos veszély esetén, előzetes bejelentéssel, legfeljebb harminc napra van lehetőség; Németország a labdarúgó-világbajnokság, Belgium a foci Európa-bajnokság idején élt a lehetőséggel.

Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi miniszter a Le Journal du Dimanche című vasárnapi lapnak nyilatkozva cáfolta a schengeni rendszer felfüggesztését. Párizs csak „új cikkely kidolgozását” szorgalmazza, és ennek fő okaként Wauquiez is az unió határainál felbukkanó migrációs hullámot jelölte meg.

Egy biztos: lesz mit tisztáznia Sarkozynek és Berlusconinak a keddi tárgyaláson. A botrány akkor tört ki, amikor a franciák április közepén átmenetileg nem engedték be az Olaszországból érkező vonatokat, hogy így akadályozzák meg észak-afrikai menekültek beutazását. Az olaszok hivatalosan tiltakoztak, Párizsban viszont azt hangsúlyozták, hogy a mostani olasz–francia csúcstalálkozón „barátságos és derűs” hangnemben egyeztetnek majd a menekültválságról.

Annyi „haszna” talán lesz az olasz–francia nézeteltérésnek, hogy felgyorsítja a schengeni rendszer amúgy is esedékes reformját. Noha a magyar EU-elnökség abban reménykedett, hogy Romániát és Bulgáriát még ebben a fél évben befogadják az övezetbe, ezt Franciaország és Németország ellenkezése meghiúsította. Amiatt aggódtak, hogy a két új tagállam nem tudná elég hatékonyan őrizni az unió határait – de kérdés, hogy mi számít manapság elég szigorú őrizetnek?