Megle pően könnyű az átjárás az amerikai politikai élet elitje és az internetes óriás cégek között, és elemzők szerint ez akár aggasztóan erős összefonódáshoz is vezethet az Egyesült Államok keleti, illetve nyugati partján fekvő, földrajzilag oly távoli világok között.

Legutóbb, március végén az keltett jelentős médiavisszhangot, hogy kiderült: Barack Obama egykori sajtófőnöke, Robert Gibbs tárgyalásokat folytat a Facebookkal, és a továbbiakban a közösségi oldal kommunikációját vezetné. A The Wall Street Journal szerdai értesülése szerint azonban Gibbs végül nemet mondott, nem kis mértékben azért, mert a megállapodás idő előtt nyilvánosságra került.

Ám nem Gibbs lett volna az első, aki Washingtonból érkezik a Facebookhoz: az egyik legmagasabb rangú igazgató, Mark Zuckerberg után a ranglétrán a második ugyanis Sheryl Sandberg, aki Bill Clinton idején a pénzügyminisztériumban dolgozott magas beosztásban. Marne Levine már egyenesen az Obama-kormányból érkezett. A Facebook-csapat azonban igyekszik kiegyensúlyozott lenni: az egyik tanácsadó, Ted Ullyot egykor Anthony Scaliának, a legfelsőbb bíróság egyik konzervatív tagjának dolgozott, és sok szállal kötődik a Republikánus Párthoz.

A „forgóajtó” azonban nem csak a Facebookhoz visz embereket. A Google egyik alegységének igazgatója az a Jared Cohen, aki 2009-ben még külügyminisztériumi alkalmazottként egy elhíresült e-mailben arra kérte a Twittert, hogy halassza el az előre eltervezett karbantartást, mert az iráni forradalmároknak szükségük van a mikroblog-szolgáltatásra. Ám az „internetszabadságot” kiemelten kezelő Clinton-csapat ma sem nélkülözi a médiaszakembereket: tavaly pél dául Katie Stanton érkezett a külügyminisztériumba, aki korábban a Yahoonál és a Google-nál is dolgozott.

A Washingtonból érkező munkatársak egyértelműen erősítik az internetes cégek pozícióit a politikai elitben, elsősorban kapcsolatrendszerüknek köszönhetően. Különösen a Facebooknak fontos ez most, amely a Microsofttal vagy a Google-lal ellentétben csak most kezdi kiépíteni washingtoni jelenlétét és lobbierejét. A közösségi oldal a közelmúltban nyitotta meg irodáját az amerikai fővárosban, egyelőre tíz fővel, ám sajtójelentések szerint a bérelt iroda mérete sokkal nagyobb tervekre utal. A 60 milliárd dollár értékűre becsült cégnek van is még hova fejlesztenie érdekérvényesítő képességét, a Facebook ugyanis tavaly 351 millió dollárt költött lobbizásra, míg a Google esetében ez több mint ötmilliárd dollár volt – jegyzi meg több lap az opensecrets.org internetes oldalra hivatkozva.

A Facebooknak pedig azért kellWashingtonnal „barátkoznia”, mert rájött, hogy minél nagyobbra nő, annál nagyobb nyomás fog rá nehezedni: már eddig is számos jogvédő szervezet és politikus tiltakozott a cég adatkezelési gyakorlata miatt és követelt szigorúbb ellenőrzést. Amiatt is sok kritika érte a vállalatot, hogy tavaly tavasszal nem küldött senkit az internet szabadságáról rendezett kongresszusi meghallgatásra.

Ráadásula legkényesebbkérdésmég csak ezután jön: a Facebook ugyanis szemet vetett a több tízmillió kínai internetezőre. A kínai kormány jelenleg blokkolja a Facebookot, és nyilvánvaló, hogy csak akkor engednék be a közösségi oldalt, ha az vállalná, hogy eleget tesz a kínai hatóságok – és cenzorok – kérésének. A Facebook szóvivője a Wall Street Journal kérdésére közölte: ettől nem zárkóznak el. Ha valóban létrejön a cenzúrázott, kínai Facebook, akkor bizony a 27 évesen máris milliárdos Zuckerbergnek minden lobbistára szüksége lesz Washingtonban.