Távol van a távnővérke
A pácienseket a helyszínen külön „távgyógyászati asszisztensek” segítik az elektronikus eszközök használatában.
Ez lenne a jövő? Bár még rengeteg a kérdőjel, Európaszerte a gyakorlatban is kipróbálták már az – Európai Uniónak oly kedves – elektronikus egészségügyet (röviden e-egészségügy, angolul e-health). Svédországban például a receptek 85 százalékát elektronikus úton továbbítják az orvosok a gyógyszertárakba. Egy észak-angliai kórházból a szívbetegeket olyan készülékkel engedik haza, amelylyel rögzíthetik a legfontosabb adatokat (testsúly, vérnyomás, pulzus stb.),majd ezeket interneten keresztül beküldhetik a „távnővérnek”.
Budapesten nagy nemzetközi konferenciát rendeznek májusban az e-egészségügyről, és eljön az európai digitális menetrendért felelős Neelie Kroes EU-biztos is. Íme az Európai Bizottság nagyra törő terve: 2015-ig az uniós polgárok online is hozzáférjenek az orvosi adataikhoz, 2020-ig pedig széles körben terjedjen el a távgyógyászat (orvosi ellátás az interaktív média segítségével). Elvileg tehát minden jól halad – de közben három nagy területen sorakoznak a megoldatlan gondok.
Ki vigyáz a személyes adatokra?
Szép dolog, hogy időt és pénzt takarítunk meg az e-egészségüggyel, ám ehhez a betegeket is meg kellene nyugtatni: a személyes adataikkal nagyon óvatosan bánnak majd.
„Az effajta információ rendkívül érzékeny. Mi történik például, ha valaki HIV-pozitív, és ezt megtudja a munkaadója vagy a biztosítója?” – mondta az EUobserver hírportálnak Ophélie Spanneut, az Európai Fogyasztók Szervezetének munkatársa.
„A fő kihívásnakminden országban az bizonyult: megbíznak-e az elektronikus egészségügyi rendszerekben az állampolgárok és a szakemberek?” Ez már az Európai Bizottság idei jelentésében olvasható. Nemcsak azt kellene tisztázni, ki férhet hozzá egy beteg adataihoz, és ezeket hol tárolják, hanem azt is: külön beleegyezést kell-e kérni egy pácienstől, hogy létrehozzák az elektronikus adatlapját? Az EU-tagállamokban jelenleg eltérő a gyakorlat – vagy rákérdeznek a betegeknél, vagy automatikusanbetáplálják őket a rendszerbe.
Megértik-e egymást a számítógépek?
Akadnak kórházak, ahol a röntgenosztályon nem ugyanazt a számítógépes programot használják, mint a sürgősségi osztályon – ránt vissza a valóságba az EurActiv internetes oldal. Vagyis remek ötlet a távgyógyászat, de a kórházak gyakran egy országon belül sem tudják megosztani egymással a vizsgálati eredményeket, és akkor hol van még az összeurópai együttműködés?
Az informatikai rendszereknek meg is kell érteniük egymást, ráadásul nemcsak technikailag. Külön fejtörést okoz, hogy Európa-szerte legalább két tucat nyelven ontják magukból a kórházak a betegek leleteit; és még nem is beszéltünk arról, hogy a komputereknek a görög és a cirill ábécével is illene megbirkózniuk.
Honnan lesz minderre pénz?
„A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz” – közölte annak idején Montecuccoli olasz hadvezér. Ugyanez a XXI. században, az e-egészségügyre is érvényes. „Egyes vidéki területeken orvos sincs, és az internet is alig terjedt el. Az ottani betegekre ugyanúgy gondolnunk kell, mint az osztályon felüli szolgáltatásokban részesülőkre” – figyelmeztetett Antonyia Parvanova bolgár EP-képviselőnő.
Hiába lehet hosszú távon pénzt megtakarítani az e-egészségügyi megoldásokkal, eleinte sok befektetésre van szükség, márpedig napjaink költségcsökkentési hullámában erre csekély az esély. Az informatikai beruházások mellett az orvosi rendelők és a kórházak személyzetét is tovább kellene képezni, nem is szólva a lakosság tájékoztatásáról. „Az e-egészségügy vagy a távegészségügy kifejezések az emberek többségének semmit sem mondanak. Először meg kell szereznünk a páciensek bizalmát” – hangsúlyozta Nicola Bedlington, az Európai Betegek Fórumának igazgatója. Daniel Forslund, a svéd egészségügyi minisztérium szakértője úgy fogalmazott: „Azzal nem lehet választásokat nyerni, hogy interoperabilitási szabványokról papolunk. Ki kellene végre találni, hogyan beszéljünk az elektronikus egészségügyről.”
Betegadatok határok nélkül
Az ellátás minőségét és a betegbiztonságot javítani, a gyógyszeres kezelések hatékonyságát és gazdaságosságát növelni kell. Ehhez is hozzájárulhatnak az információtechnológia (IT) alapú megoldások, így például az elektronikus vényírási rendszer bevezetése vagy az adatok elektronikus hozzáférésének biztosítása – mondta Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára, amikor bemutatta Európa legnagyobb e-egészségügyi rendezvényét, amelyet május 10. és 12. között rendeznek Budapesten. Egyre növekvő elvárás, hogy a betegek kezelési adatai ne csak az ellátó intézményben, hanem bárhol hozzáférhetők legyenek, az országhatárokon belül és uniós szinten egyaránt. Az államtitkár szerint Magyarország – nyilvántartási és informatikai rendszerei révén – nagy potenciállal bír az elektronikus egészségügy területén, ám ezt eddig sem a döntéshozatalban, sem az ellátás minőségének javításában nem használta ki.
