A buddhista hagyomány szerint a szerzeteseket a környékbeli lakosok látják el élelemmel, ők viszont gyakorlatilag be vannak zárva a kolostorkomplexum területére. A helyzetet bonyolítja, hogy a kolostort élőlánccal vették körül a helybéli tibetiek, így akarván megakadályozni, hogy a hatóságok „hazafias átnevelésre” elhurcolják a szerzeteseket.

Az ügy március 16-án kezdődött, amikor egy fi atal szerzetes, akit hol Phutsong, hol Phutsok néven emlegetnek a beszámolók, felgyújtotta magát. A szörnyű öngyilkos tettel akart állítólag megemlékezni a három évvel ezelőtti tibeti zavargásokról. Akkor márciusban egy békésnek indult felvonulással akartak megemlékezni Lhasszában a szerzetesek a 49 évvel azelőtti eseményekről, amelyek következtében végül a dalai láma kénytelen volt Indiába menekülni. A 2008-as már ciusi tüntetés rengeteg áldozattal, sebesüléssel, rombolással járt. Sokáig feltételezhető volt, hogy a zavargás brutális leverése miatt sokan bojkottálni fogják a pekingi olimpiát. Erre emlékezett volna az önégetéssel a fiatalember.

A fejleményekről szűkösek a beszámolók. A szerzetesek szerint az akciónál jelen levő kínai rendőrök, ahelyett, hogy oltották volna az égő férfit, agyba-főbe verték. Társai bevonszolták a kolostorba, és onnan vitték a helyi kórházba, ahol egy napra rá meghalt. Az esetre a kínai hatóságok a szokásos módon válaszoltak. Elrendelték, hogy a kolostor 2500 szerzetesét szállítsák ismeretlen helyre „hazafias átnevelésre”. Ez egyébként, tibeti források szerint, bírósági ítélet nélküli bebörtönzést jelent. Igaz, közben a szerzeteseknek órákon kell részt venniük, ezen kívül „megtanulják szeretni a Kínai Kommunista Pártot”.

A történtekről eddig csak a tibeti emigráns sajtó számolt be. Pekingi tudósítók megpróbáltak kapcsolatba lépni a megyei hatóságokkal, de az Aba/Ngaba közigazgatásának szóvivője azt mondta, hogy nem tud semmi hasonlóról. A pekingi külügyminisztérium sajtóilletékesétől a konfliktusról próbált információt szerezni a brit Guardian tudósítója, akit válaszként arról tájékoztattak, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya rendkívül sokat tett a tibetiek életszínvonalának javításáért.

Az ügy kapcsán végül megszólalt a 14. dalai láma is. A Nobel-békedíjas Tendzin Gyaco mérsékletre szólította fel az ügyben érintetteket, és kifejezte aggodalmát, hogy a konfliktus súlyos következményeket okozhat. A főpap azt mondta, joggal lehet tartani attól, hogy a feszültség robbanásba mehet át. És ez érthető, mert a kínai hatóságok az utóbbi időben még nagyobb aggodalommal figyelik az ösztönös politikai mozgalmak alakulását – nem csak az arab világban.

Tibeti szerzetesek imakönyvvel