– A tagországok érdekei különbözőek, de a bővítés sikertörténet, mert demokratikus, jogállami kereteket hozott létre az érintett államokban, és ez a cél a Balkánon is – jegyezte meg José Manuel Barroso bizottsági elnök a nagyon foghíjas brüsszeli parlamenti plenáris teremben. S hogy mennyire eltérő a tagállami érdek és érdeklődés, jól jelzi, hogy kilenc országból nem is érkeztek képviselők az eszmecserére, például Németországból sem. A magyar kormányfő szerint a válság miatt is erősödnek a kétségek Európában a bővítéssel szemben, „holott ha nem mi integráljuk ezt az enklávét, akkor más fogja, akadnak jelentkezők”.

A soros elnökség nevében sürgette Orbán Viktor a bővítés híveinek összefogását. Azt hangoztatta, hogy Horvátországból sikertörténet lehetne, ha minél hamarabb lezárulnának a csatlakozási tárgyalások – amit éppen a más érdekű tagállamok akadályoznak –, mert ezzel bizonyítani lehetne a térség országainak, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni a feltételek teljesítésére. Hozzátette: károsnak tartja, hogy egyes tagországok összekötnék a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását a szerb tagjelölti státus megadásával, vagyis igyekeznek elhúzni a folyamatot. Holott a felvétel egyetlen mércéje csak a jelölt felkészültsége lehet. Továbbá értésre adta, hogy uniós elnökként továbbra is szorgalmazza Románia és Bulgária belépését a schengeni övezetbe, hiszen „mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket”, de néhány nagy tagállam ellenzi Bukarest és Szófia csatlakozását.

Délutáni sajtóértekezletén kiemelte az elnöki munkából a gazdasági kormányzás ügyében elért haladást, a Duna-stratégia és a roma stratégia elfogadását. Utalt az egységes szabadalmi oltalom várható bevezetésére, a formálódó energiastratégiára, illetve a váratlan események felbukkanására, az észak-afrikai menekültek helyzetének rövid távú kezelésében elért megállapodásra, valamint a japán atomerőmű-katasztrófa következményeire. – Ebből is látszik, hogy a kormány nem szépségversenynek tekinti az elnökséget, hanem kemény munkának – jelentette ki.

A belpolitikai viták nem idetartoznak

Az elnökségi munkának és a magyar belpolitikai vitáknak, amelybe az európai politikai erők is be-bekapcsolódnak, nincs közük egymáshoz – mondta brüsszeli sajtóértekezletén Orbán Viktor. Kifejtette: az új alkotmány elkészítésével történelmi adósságot törleszt a magyar törvényhozás, amelyben a kétharmados kormánytöbbség ezt a munkát megkönnyíti. Magyarországnak „életerős, a versenyképességet erősítő és szép alkotmánya lesz”. Ami a romák helyzetét és a Jobbik masírozását illeti, hangoztatta: még sok kormánynak kell keményen dolgoznia, hogy „részlegesen elégedettek lehessünk”.

Orbán Viktor a brüsszeli sajtótájékoztatón