Távoli ábrándok

2011-04-12

Az Európai Unió 27 tagországa sokszor a felkészült brüsszeli hivatalnokok és a több évtizedes tapasztalat ellenére is nehezen mozdul, a döntések csak lassan születnek meg. Az Afrikai Uniónak még ennél is nehezebb dolga van: pontosan kétszer ennyi országot (53, plusz a nem tag, ám szinte mindenben együttműködő Marokkót) egyesít, azaz a teljes kontinenst. Ráadásul számos tagország olyan szegény, hogy nem igazán tud hozzájárulni az ambiciózus tervekhez. Az unió egyik célja, a demokrácia terjesztése is visszás ügy: Afrikában még mindig számos, évtizedek óta uralkodó diktátor van hatalmon.

Egyes – elsősorban az északi államok által támogatott –tervek szerint a jelenleg az EU-intézményrendszer mintájára kialakított Afrikai Unió célja a közös pénz, saját központi bank, egységes kormány és a határok lebontása lenne. A déli országok inkább a jelenlegi struktúrát javítanák és erősítenék. 2002-ben az Afrikai Egység Szervezetéből megalakult AU haderejét eddig három országban vetették be: Burundiban, Szomáliában és a szudáni Darfurban.

Az Amár több ország – legutóbb Elefántcsontpart – tagságát felfüggesztette, ha ott megsértették az emberi jogokat. Líbia esetében ez nem valószínű: az erősebb afrikai egység egyenesen Kadhaﬁ ötlete volt. Az AU alapja a szirtei nyilatkozat, amelyet Kadhafi városában, az általa szervezett csúcstalálkozón írtak alá. Szakértők az AFP hírügynökségnek elmondták: a szervezet költségvetésének körülbelül 30 százaléka származott Kadhafitól, aki gyakran kiﬁzette a hátralékot felhalmozott kisebb országok tagdíját is. Amikor pedig 2009 februárjában egy évre az AU elnökévé választották, Kadhafi azt kérte: hívják csak egyszerűen az „afrikai királyok királyának”. (Munkatársunktól)

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.