„Csapás a béke szigetére”
Alekszander Lukasenko elnök még hétfő éjjel ellátogatott a támadás helyszínére – ami egyébként az elnöki palota közelében található – , és úgy nyilatkozott: a robbantásnak köze van a 2008-as, 50 sérültet okozó terrorakcióhoz. – Nem zárnám ki, hogy ez egy külföldről érkezett „ajándék” volt – mondta. A tízmilliós szovjet utódállamban, Oroszországgal ellentétben, nem jellemzőek a terrortámadások, nincsenek iszlám szeparatista mozgalmak.
Fehéroroszországot 1994 óta irányítja Lukasenko, diktatórikus eszközökkel. A választások nem szabadok, az ellenzéket elnyomják, a sajtószabadságot korlátozzák, ám a lakosság cserébe relatív jólétben és biztonságban él. Épp ezért Lukasenko népszerű, csalás nélkül is megnyerné a választásokat. A jólétet elsősorban a gáztranzitból származó bevételek, illetve az olajfinomítás biztosítja – valamint Moszkva jóindulata.
– A hétfői támadás pont azt a képet zúzhatja szét, hogy az ország a „béke és stabilitás szigete” – mondta lapunknak Ales Lahviniec. A belorusz politológus szerint Minszkben érezhető a feszültség az utcákon, ám pánikról nem lehet beszélni. – A biztonságba vetett hit megingása akár árthat is Lukasenko rezsimjének. Ám ez is csak egy bizonyos fokig igaz, mert arra is alkalmat ad neki, hogy megmutassa, milyen keményen fellép a terrorizmus ellen, és alátámaszthatja vele a következő, kemény döntéseit. Akár arra is ürügyként használhatja fel az eseményeket, hogy lecsapjon az ellenzékre – véli a szakértő. Ez utóbbitól valóban tart a belorusz ellenzék: a nyugati hírügynökségek kérdésére többen is elmondták, hogy most erősödő elnyomástól tartanak. – Függetlenül attól, ki szervezte vagy rendelte meg a robbantást, a kormány afelé fog hajlani, hogy szorosabbra húzza a gyeplőt – mondta a Reutersnek Anatol Lebegyko, az ellenzéki Egyesült Polgári Párt vezetője.
Lahviniec megjegyzi: a robbantás elterelte a figyelmet arról, milyen súlyos pénzügyi zavarban van az ország. Minszk ugyanis az utóbbi hetekben kimerítette devizatartalékait, újabb kölcsön a Nemzetközi Valutaalaptól pedig nincs kilátásban. Sokak szerint egyszerűen összeomolhat a gazdaság. A Bloomberg március végi jelentése szerint a devizatartalékok egy havi importszükséglet kifizetésére voltak akkor elegendők. Lahviniec szerint emiatt nem lehet kizárni azt sem, amit a Kommerszant elemzője állít: az akció lehetett akár szándékos figyelemelterelés is. Az orosz lap egy másik verziót is felvet: e szerint a biztonsági erők belharcáról van szó.
Lahviniec is úgy véli: a robbantás következtében Minszk még inkább függővé válhat Moszkvától. Már eddig is voltak arra irányuló tervek, hogy a két ország közös terrorellenes szervezetet hozzon létre, így a robbantás jó indok lehet arra, hogy „elmélyítsék” a biztonsági erőik kapcsolatait. – Oroszország most azt is megmutathatja, milyen együttműködő és együttérző, s ez más területeken is segítheti a moszkvai érdekeket –mondja Lahviniec, arra utalva: orosz oligarchák, illetve a Kreml urai már rég privatizációra buzdítják Minszket. Szívesen megvennék ugyanis a fehérorosz állam kezében lévő nehézipari nagyvállalatokat.
