Bíróság elé citálják Izlandot

Izlandon a második népszavazás is elutasította, hogy az ország ötmilliárd dollárt fizessen Nagy-Britanniának és Hollandiának, hogy megtérítse egy izlandi bank összeomlása okozta károkat.

Még nem állt rendelkezésre az izlandi népszavazás végeredménye, amikor Danny Alexander brit pénzügyi államtitkár a BBC vasárnap reggeli politikai magazinjában „csalódottságának” adott hangot, amiért változatlanul nem sikerült tárgyalásos megegyezésre jutni az izlandi kormánnyal. Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter is közölte, brit kollégáival megvitatja az Izlanddal szembeni lehetséges lépéseket, de „valószínű, hogy az ügy a bíróságon fog végződni”, miután a „tárgyalásokra szánt idő letelt, és Izlandnak változatlanul kötelessége visszafizetni tartozását” – jelentette londoni tudósítónk. Így az ügy következő állomása az Izland és az Európai Unió együttműködésére felügyelő testület, az EFTA Felügyelő Hatóságának (ESA) bírósága lesz.

Mint emlékezetes, a négymilliárd eurós (3,5 milliárd fontos) izlandi adósság 2008-ban keletkezett, amikor a Landsbanki (Nagy-Britanniában és Hollandiában Icesave név alatt működő) takarékpénztár összeomlása után a brit és holland kormánynak kellett kártalanítania érintett állampolgárait. Az Icesave internetes takarékszámla-csomagja népszerű volt a külföldiek között, az összeomláskor 340 ezer brit és holland betétes vesztette el a pénzét.

A brit államkincstárt kevéssé vigasztalja az a tény, hogy Johanna Sigurdardottir izlandi kormányfő sajnálja, amiért a kompenzáció 60 százalékos elutasítása kettéosztja a lakosságot. A kis, 320 ezres lakosságú szigetországban 230 ezren voltak jogosultak a szavazásra. Sigurdardottir úgy vélte, az elutasítás legalább egy-két évvel meghosszabbítja a gazdasági bizonytalanságot. Nem szólt arról, hogy kormánya le akarna mondani, de közölte: „minden lehetőt meg kell tennünk, megelőzni a gazdasági és politikai káoszt, amihez ez a szavazási eredmény vezethet”.

Az izlandi pénzügyminiszter, Steingrimur Sigfusson értékelése szerint legalább egy évre lesz szükség,mire peres úton tisztázni lehet a vitát. Az észak-európai politikus szerint „aligha lehet másképp beállítani a referendum eredményét, mint hogy az izlandi emberek nem hajlandók magukra venni a fájdalmas pénzügyi terhet, amíg őket erre a törvény nem kényszeríti”.

Az izlandi kormány másodszor helyezte bizalmát a társadalom megértésébe. Az első, 2010 januárjában rendezett népszavazáson a szavazók 93 százaléka utasította el, hogy az adófizetőkön csattanjon az ostor a bankszektor könnyelműsége miatt. Az izlandi parlament idén februárra kidolgozott egy új változatot, de a köztársasági elnök nem írta alá, így került sor az újabb népszavazásra.

A frissen elvetett kompenzációs terv keretében Izland Nagy-Britanniának 3,3, Hollandiának 3 százalékos kamattal fizette volna vissza veszteségét. A futamidő 2016-tól kezdve harminc év lett volna. Ez a javaslat kedvezőbb volt, mint az első, mely 5,5 százalékos kamat mellett nyolc év alatt lett volna túl a kötelezettségen.

A Financial Times első reakciója szerint az ügy „rámutat az európai országok közötti banki tevékenység szabályozásának gyengeségeire. Ismét felvetődik a kérdés, vajon ki viseli a jogi és erkölcsi felelősséget a helyi bankokban vezetett külföldi számlákért az ország pénzügyi rendszerének összeomlása esetén”. Politikai szinten kétségek merülnek fel Izland balközép kormányának jövőjével kapcsolatban. A Moody’s ügynökség nemrégiben figyelmeztetett, hogy egy újabb „nem” nyomán leértékeli Izland hitelképességét. Az elhúzódó bizonytalanság megnehezíti Reykjavík számára a recesszióból való kilábalást, a külföldi hitelfelvételeket, nem is beszélve az Európai Unióhoz való csatlakozásról.

A kormány és független közgazdászok szerint is az adósság rendezése nélkül Izland aligha térhet vissza a nemzetközi tőkepiacra finanszírozásért. Az Icesave-ügy miatt megállt az ország EU-csatlakozási folyamata is. Ahogy a Reuters emlékeztet, miután Izland bankrendszere a nemzetközi pénzügyi piacok 2008. őszi leolvadásakor tönkrement, a Nemzetközi Valutaalap és az észak-európai országok 2008. novemberben 4,5 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet adtak össze Izlandnak, de a kezdeti kifizetések után leállították a hitelprogramot az Icesave-ügy megoldatlansága miatt.

Izlandi betétes Rejkjavíkban. Nem hajlandók a britek és a hollandok megtakarítását kifizetni
Izlandi betétes Rejkjavíkban. Nem hajlandók a britek és a hollandok megtakarítását kifizetni
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.