Felemlegeti a médiatörvényt az amerikai jelentés
A dokumentum a 2010-es évre összpontosít (amelynek nagyobbik felében már a Fidesz–KDNP kormányzott), és az előző évi értékeléshez képest a médiaügy a leghangsúlyosabb új elem. Már a tavalyi „bizonyítványban” is szerepelt a romákkal szembeni – például rendőri – erőszak. Hangsúlyosan említik most is a korrupciót, a nőkkel szembeni erőszakot.
„Tovább fennálltak más problémák is, így az etnikai és vallási kisebbségekkel szembeni szélsőséges erőszak és durva retorika, valamint a romák hátrányos megkülönböztetése az oktatásban, a lakhatásban, a foglalkoztatásban és a szociális ellátáshoz való hozzáférésben” – áll a jelentésben. Kitérnek a holokauszt és más történel mi bűnök tagadásával kapcsolatos jogszabályi fejleményekre, azok ellentmondásos fogadtatására is. A mértékében „növekedett” korrupcióval kapcsolatban figyelmet kap a Hunvald-, a Zuschlag-, a Tátrai-, illetve a BKV-ügy is.
Az amerikai külügy – amelyet törvény kötelez, hogy évente tegye le a világ legtöbb országát górcső alá vevő jelentését a kongresszus asztalára – továbbra is úgy látja: Magyarország „többpárti parlamenti demokrácia”, a kormány pedig „általában tiszteletben tartotta” a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Tavaly ugyanez volt a megfogalmazás 2009-re, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok idejére vonatkozóan. Ugyanakkor azt is megjegyzik: a Médiatanács az új (sajtó)jogszabályok értelmében csak 2011 júliusától kezdeményezhet eljárásokat a szolgáltatókkal szemben. Az országjelentések bevezetőjében Európából most három országot pellengéreznek ki: Belaruszt, Oroszországot és Ukrajnát.
„Az emberjogi problémák magukba foglaltak olyan új törvényeket, amelyek kiterjesztették a szólás(szabadság) korlátozását, illetve azt, hogy a média mely típusai esnek kormányzati szabályozás alá” – vezeti be a sajtótörvénycsomag tárgyalását a jelentés, amely szokás szerint leíró, nem pedig minősítő jellegű, és döntéshozók, befektetők washingtoni „kézikönyvéül” szolgálhat majd. A szöveg részletezi a megváltozó médiaszabályozást, továbbá jogvédők, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bírálatait, illetve kitér arra is, hogy a törvényt megtámadták az Alkotmánybíróság előtt.
Az EBESZ, mint a jelentés tartalmazza, „aggodalmát fejezte ki” a Médiatanács, illetve a közmédia felügyeletének átpolitizált jellege felett, és úgy látja: „sérül a sajtószabadság”. Az EU kifogásokat fogalmazott meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye és a sajtótermékek számára előírt regisztráció kapcsán is. A jelentés – szokás szerint – az év vége után már nem követi a fejleményeket, így a törvény tárgyalását is az EU és a magyar kormány karácsony körüli levélváltásával zárja.
