A médiát főleg az érdekli, hogy Lengyelország valóban a katolikus hitbuzgalomnak olyan erős bástyája-e, ahogy ez az óriásemlékmű hirdeti. A szobor hátteréhez tartozik, hogy az elmúlt években politikai mozgalom alakult ki Lengyelországban azzal a céllal, hogy a Megváltót koronázzák az ország királyává. Öt évvel ezelőtt 46 szejmképviselő közös nyilatkozatban követelte ezt. Tavaly szeptemberben ezer vörös köpönyeges masírozott keresztül Varsón Jézus királlyá koronázását követelve. A menet többnyire a keményvonalas Mária Rádió hallgatói köréből és a Jog és Igazságosság párt tagjaiból állt. (Az interneten mozgalom indult, azt javasolva, hogy a Csillagok háborújából Yodát, a jedi mestert válasszák Lengyelország királyává.)

A lengyel katolikus egyház elutasította ezeket a kezdeményezéseket. Az egyház azonban igen kiterjedt intézmény Lengyelországban – sok hívője, papja, sőt püspöke is tesz a hivatalostól eltérő nyilatkozatokat.

Swiebodzinban május elsején, II. János Pál pápa boldoggá avatásának napján ünnepséget is tartanak a megaszobornál. A lengyel származású néhai katolikus egyházfő hat évvel halála után lép a szentté válás előszobájába. Az egyház szívesen tesz győzedelmes hangú nyilatkozatokat, azt hangsúlyozva: a 39 millió lakosú országban továbbra is a katolicizmus az egyetlen vallás és az uralkodó erkölcsi iránymutató erő. Európai összehasonlításban a lengyelek példátlan arányban vesznek részt a vallási szertartásokon, követik az egyházi intéseket és szabályokat. Negyven százalékuk jár vasárnapi misére.

Az egyház hatalmát jelzi, hogy a hitoktatás gyakorlatilag kötelezővé lett, és az így szerzett osztályzatok az iskolai eredmény részei. A katolikus püspöki kar számos ügyben erős befolyást gyakorol a törvényhozásra. Lengyelországban van Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye. A klérus élesen támadja a lombikbébiprogramokat is. Ezzel együtt az EU-ban a születési arány Lengyelországban a legalacsonyabbak között van. Ugyanez érvényes a válásokra is.

Miközben a lengyelek kilencvenöt százaléka katolikusnak vallja magát, az egyház tanítását csak szelektíven követik. Többek szerint a vallásosság gyakran „premodern jellegű”: a népi katolicizmus az ünnepeket, szertartásokat hangsúlyozza, a tízparancsolatból pedig kedvére válogat. Az egyházi hierarchia a hatalommal való viszonyra összepontosít. Ennek jegyében folyik két évtizede a hajdani egyházi vagyon visszaszerzése.

A „swiebodzini óriás” a városka egyik plébánosának az érdeme. Sylwester Zawadzki az ezredfordulón határozta el, hogy emlékművet állít – a helyi önkormányzat ekkor választotta meg Krisztust a húszezer lakosú település patrónusává. A szobor kisebbnek készült, viszont a vártnál több pénz gyűlt össze rá: kanadai lengyelektől is jöttek adományok. Eddig 420 millió forintnak megfelelő zlotyt költöttek a „projektre”. A 79 éves lelkész már nem szívesen nyilatkozik az óriási szoborról, szerinte az helyette is beszél. A helyiek többsége örül a nevezetességnek, számítanak némi turistaforgalomra.

A szobor leleplezését ünneplik zarándokok