Persze nem eszik olyan forrón a kását: a bizottság a – máris nagy felzúdulást kiváltó – elképzelést csak „fehér könyvben” tette közzé, amely csupán előkészíti a jogszabályalkotást. De még így is a szívükhöz kaptak az autógyárak és a közlekedési lobbiszervezetek vezetői.

„Pontosan mit ért a javaslaton az Európai Bizottság, eltűrné-e például a hibrid autókat? És a gyakorlatban hogyan akarja elérni ezt a célt?” – sorolta kételyeit a Népszabadságnak a Greenpeace brüsszeli EU-szakértője, Franziska Achterberg. A környezetvédelmi szervezet nevében máris találkozót kért a bizottság illetékeseitől, hogy a kérdéseit nekik is feltehesse. Annyit azért megelőlegez, hogy a kezdeményezés (amely már 2030-ra felére csökkentené a hagyományos üzemanyaggal működő gépkocsik városi közlekedését) jó irányba mutat.

Kevésbé lelkesedik a brüsszeli testület ajánlásaiért Ivan Hodac, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) főtitkára. Tévedésnek tartja például a felhívást, hogy 2050-re a háromszáz kilométernél nagyobb távolságú közúti áruszállítást legalább ötven százalékban váltsák fel más közlekedési módok, így a vasúti vagy a vízi fuvarozás. „Lehet, hogy ez könnyű megoldásnak tűnik, de ettől még ugyanakkora szükség lesz azokra a rugalmas megoldásokra, amelyeket csak a közúti szállítás biztosít” – közölte.

Bár a brit reakciót egyszerűen eurofóbiásnak minősítette, Franziska Achterberg arra figyelmeztetett, hogy várhatóan más EU-tagállamok is tiltakoznak majd. Az elsők között Németország, amelynek hatalmas (és jövedelmező) autóiparát elnézve az ódzkodás okait is mindjárt megérthetjük. És bizonyára jön a szokásos ellenkezés: az unió ne szóljon bele abba, amit helyi – regionális vagy országos – szinten jobban lehet szabályozni.

S valóban, a saját szmog minden tagországnak jár.

A magas légszennyezettségre figyelmeztet a felirat Madridban