Barack Obama amerikai elnök pár hete közölte: Moammer Kadhafi elvesztette minden legitimitását, hogy az országot vezesse, s bár a beavatkozásnak jogi alapot biztosító ENSZ BT-határozat nem szól az ezredes elmozdításáról, szerte a világon, de főleg Teheránban árgus szemekkel figyelik, hogy Washingtonnak van-e elég ereje ahhoz, hogy betartsa a szavát. Ha nem sikerül, azt a gyengeség jeleként fogják értelmezni.

Úgy tűnik, Líbiában egyik oldal sem elég erős ahhoz, hogy győzedelmeskedjen, s egyik sem annyira gyenge, hogy tárgyalóasztalhoz lehetne kényszeríteni. A légi csapások ugyan lendületet adtak a felkelők szervezetlen és képzetlen erejének, de ez csak ideig-óráig volt elég. Adódik a felkelők felfegyverzésének gondolata – nem meglepő, Obama erre már hetekkel ezelőtt engedélyt adott a CIA-nek.

Csakhogy a felfegyverzéssel több gond is akad. Az egyik jogi. Az 1973-as BT-határozat ugyanis fegyverembargót is előír. Washington és London már jelezte, szerintük a szövegbe ennek ellenére belefér a felfegyverzés, hiszen a civilek védelmére „minden eszköz megengedett” a dokumentum szerint – a többi csak a jogászok ügyességén múlik. Kérdés, hogyan fog a csűrés-csavarás hatni a nem annyira lelkes szövetségesek elszántságára. A fegyverembargó eszköze egyébként már korábban is visszafelé sült el: a kilencvenes években a bosnyákokat éppen emiatt nem tudták sokáig felfegyverezni a szerbekkel szemben.

A nagyobb gond a kivitelezéssel van. Itt nem lehet megismételni az afganisztáni példát, ahol 2001-ben amerikai különleges erők segítették a tálibok ellen akkor már évek óta harcoló Északi Szövetség erőit. Bonyolult, hatékony fegyverek alkalmazásához a kiképzés hónapokat venne igénybe. Washingtonnak azon is el kell merengenie, megkockáztatja-e, hogy a modern fegyverek esetleg illetéktelen kezekbe kerüljenek. A vezetési problémákat azonban modern harcászati eszközökkel sem lehet kiküszöbölni. Kérdés, mennyire vethetők be a végeredményt egyelőre kiváró, inaktív katonák a felkelők által felügyelt keleti országrészben.

Ráadásul szovjet-orosz típusú lőszereket és fegyvereket kell beszerezni (ezt ismerik a líbiaiak), amit jobbára Egyiptomból lehetne hozni – de kérdéses a konfliktusban az ő szerepük is. Jó hír, hogy a líbiai felkelők is belátták, így nem mehet tovább: a frontvonalakra most már csak a legalább minimális képzéssel rendelkezőket engedik ki, az önkéntesek pedig hátul maradnak. A felkelők katonai vezetését pedig átvette Khalifa Haftar ezredes, aki évtizedekkel ezelőtt még Kadhafi szövetségese volt, de 1988 óta szakított vele. Azóta a CIA fegyverezte fel ellenzéki csapatait. De ami a legcélravezetőbb lenne mindeközben: Kadhafi belső köreinek bomlasztása. Ezzel talán elkerülhető lenne egy hosszú polgárháború.

Líbiai felkelő, történetesen felfegyverezve