Az európai környezet-ellenőrző állomások 10 és 500 mikro-becquerel/köbméter koncentrációban mutattak ki radioaktív jód–131-es izotópot a levegőben. – Ez az aktivitáskoncentráció csak nagyon érzékeny technikával mérhető. Sugárvédelmi, egészségügyi következménye nincs – mondta lapunknak Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technika Intézetének vezetője.

A környezet-ellenőrző állomásokon, speciális szűrőkön folyamatosan levegőt szívnak át, amelynek por- és aeroszoltartalma fennakad a szűrőn. Egyegy mérésnél 48 órán keresztül összesen 2500 köbméter levegőt szívnak át a szűrőn, majd 16–28 órás mérési idővel speciális, nagy felbontású detektoron megmérik a mintából érkező sugárzás intenzitását és összetételét. A hosszú időtartamú mérésből pontos kép nyerhető arról, milyen izotópok, mekkora koncentrációban voltak a szűrőn áthaladt levegőben.

A maximálisan mért 500 mikro-becquerel/köbméter jód aktivitás-koncentráció azt jelenti, hogy egy köbméter levegőben mintegy 33 percenként történik egy-egy radioaktív jódbomlás. Ez a természetes sugárzás által adott háttérhez képest elhanyagolható, annál több mint tízmilliószor kisebb.

– Az Írországban, Spanyolországban, Svájcban, Olaszországban és Magyarországon is nagy érzékenységű műszerekkel mért radioaktív jódkoncentráció alig lépi át a kimutatási határt. Ez semmilyen egészségügyi kockázattal sem jár – hangoztatta lapunknak Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese, aki szerint a jódizotóp mellett két helyen a cézium–137-es izotópot is kimutatták. Egyértelmű, hogy a plutónium ilyen messzire nem juthat el.