A bejelentés nem váratlan: a levegőbe és a tengervízbe került sugárzó anyagok alapján egyértelmű, hűtés hiányában a fűtőelemek súlyosan megsérültek.

A Tepco közleményét kommentáló szakértők szerint a reaktorok biztonsági rendszereit olyan súlyosan károsította a március 11-i természeti katasztrófa, hogy az áramellátás megszakadása miatt az egyeskettes-hármas reaktorokban megsérülhetett a reaktormag – egyesek szerint a reaktortartály is átéghetett –, a négyes reaktorban pedig a kiégett fűtőelemektárolómedencéjében keletkezett tűz okozott sugárszennyezést. A kieső négy reaktorblokk összteljesítménye közel 3000 megawatt – ez Magyarország áramigényének hatvan százalékát (!) teszi ki, Japánnak viszont mindössze az egy százalékát.

Richard Lahey, a reaktorokat gyártó General Electric biztonsági vezetője a brit The Guardiannek azt mondta: a japánok nem menthetik meg a reaktorokat, de Csernobilszintű katasztrófától sem kell tartani. Laheyt igazolja, hogy a kettes reaktor turbinatermében lévő víz olyan erővel sugároz – a dózisterhelés óránként ezer milliSievert –, hogy a munkások legfeljebb negyedórát maradhatnak a területen.

A fukusimai atomerőmű környékéről származó talajmintákban plutóniumot is találtak. A tengervízben a 131-es jódizotóp mennyisége a normálérték 3365-szöröse volt tegnap. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a jód-131 elérheti a Csendes-óceán távoli partjait, de veszélytelen mértékben. A radioaktív jód azért veszélyes, mert a pajzsmirigybe épülve rákot okozhat. E bomlástermék felezési ideje nyolc nap, tehát viszonylag hamar elbomlik. Nem úgy a 137-es cézium izotóp, amelynek a felezési ideje több mint harminc év.

„Radioaktív jódizotópok megjelenése hazánk légterében – a jódizotópok gyors lebomlása, valamint az óriási távolság miatt – egyáltalán nem várható. Így a pajzsmirigyben való felhalmozódásukat csökkentő, a napi jódszükséglet mintegy ezerszeresét tartalmazó jódtabletták bevétele indokolatlan, sőt a mellékhatások miatt veszélyes is lehet! – figyelmeztet honlapján az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet. Turai István megbízott főigazgató szerint az óceánba került sugárzó anyag folyamatosan bomlik, ennek ellenére bekerülhet a halak szervezetébe. Ilyen halból azonban hihetetlen mennyiséget kellene ahhoz enni, hogy az ember számára káros legyen.

A menthetetlennek ítélt négy blokknál a legfontosabb a fűtőelemek hűtése, a radioaktív bomlástermékek elszivárgásának megakadályozása. Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatóhelyettese szerint Fukusimán földrengés- és cunamibiztos szarkofágot kell építeni a blokkok köré, évtizedek múlva kezdődhet el a négy blokk szétszedése. Az 1986-os csernobili baleset helyszínén is csupán szarkofág épült, a sugárzó anyagokhoz még nem nyúltak.

Reaktorszemle egytől-hatig

Egyes: A hűtés hiánya miatt megolvadt az üzemanyag. Egy robbanás nyomán az épület megsérült. Radioaktív anyaggal súlyosan szennyezett víz a reaktor körül.

Kettes: A hűtés hiánya miatt megolvadt az üzemanyag. Egy robbanás nyomán az épület megsérült és vélhetően megrongálódott a védőburkolat is. Radioaktív anyaggal súlyosan szennyezett víz a reaktor körül, illetve egy földalatti csatornában is.

Hármas: A hűtés hiánya miatt megolvadt az üzemanyag. Egy robbanás nyomán az épület megsérült és vélhetően megrongálódott a védőburkolat is.

Radio aktív anyaggal súlyosan szennyezett víz a reaktor körül. A kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójánál átmenetileg megszűnt a hűtés.

Négyes: A földrengés idején a reaktorban nem volt üzemanyag. A kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójában egy ideig nem volt hűtés. Tűz és robbanás volt a tárolónál.

Ötös-hatos reaktor: A hatodik blokk egyik generátora üzemképes maradt, ez hűtötte a két reaktort.