Moszkva–Peking egy líbiai hullámhosszon

Moszkva és Peking újra kemény hangnemben kifogásolta, hogy a nyugati koalíció líbiai katonai akciójával „túlmegy” azon, amire felhatalmazást adott az ENSZ Biztonsági Tanácsa a civil lakosság védelme érdekében.

Oroszország és Kína, amelyek a BT állandó tagjaként vétójoggal rendelkeznek, a líbiai döntéskor tartózkodtak a szavazástól.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap a tartózkodást azzal indokolta, hogy a BT ülésén nem vették figyelembe Moszkva javaslatait, így a határozat végül nem pontosította az erő használatának korlátait. A diplomata más stílusban fogalmazott, mint Vlagyimir Putyin. Az orosz kormányfő a líbiai akciót „a keresztes háborúra való középkori felhíváshoz” hasonlította, szavait később Dmitrij Medvegyev államfő „korrigálta”. Lavrov most élesen bírálta azt a francia és brit felvetést, hogy fegyvert szállítsanak a felkelőknek. Moszkva szerint a BT-határozattal összhangban a prioritás a tűzszünet és a tárgyalások azonnali megkezdése a líbiai felek között, nekik kell megegyezniük országuk jövőjéről. – Világos, hogy új rendszer lesz, egy demokratikus rendszer, ám erről a líbiaiaknak maguknak kell dönteniük külföldi befolyás nélkül – mondta. Kadhafihoz hasonlóan nem zárta ki, hogy a felkelők között az al-Kaida terrorhálózat emberei is lehetnek.

Pekingben Hu Jintao államfő magának Nicolas Sarkozynek tett kifogást Líbia bombázása ellen. A katonai akció egyik fő kezdeményezőjének számító francia elnök a G20-ak és a fejlődő országok nanjingi tanácskozására érkezett Kínába. – Amennyiben a katonai akció tovább súlyosbítja a humanitárius válságot, akkor az ellentmond a BT-határozatnak – idézte a Xinhua Hu szavait. A kínai elnök a moszkvai állásponttal egybecsengve tűzszünetet és azonnali tárgyalásokat sürgetett, ugyanakkor nyomatékosította: Peking ellenzi az erő alkalmazását.

Miközben a világsajtó szerint Oroszország kőolaj- és gázexportőrként valójában „nyer” a líbiai és a közel-keleti válságon, Kínában más megfontolások játszanak szerepet. A The WashingtonPost úgy tudja, a kínai rendőrség újabb emberi jogi aktivistát vádolt meg felforgatással, válaszként az észak-afrikai és a közel-keleti demokráciatüntetéseket másoló internetes felhívásokra. Peking, Sanghaj és más nagyvárosok központjaiban látványosan megnövelték a karhatalmi jelenlétet, másrészt emberi jogi csoportok szerint immár több mint száz bloggert, ügyvédet és aktivistát vettek őrizetbe. A külföldi tudósítókat figyelmeztették, előzetes engedélyt kell kérniük utcai riportokhoz, forgatásokhoz. A hatóságok fokozták az internetes tartalmak szűrését, ám a The Washington Post szerint rendkívül gyorsan terjed a mikroblog műfaja. A legnépszerűbb Sina Weibónak több mint 100 millió regisztrált felhasználója van, s megtalálhatók rajta hozzászólások olyan tabunak tekintett témákban is, mint a közel-keleti felkelések.

Bahreinben tegnap letartóztatták az öböl menti szigetország legismertebb bloggerét, az 50 éves Mahmúd al-Juszefet, aki támogatta a síiták reformtüntetéseit. Mióta Bahrein szunnita uralkodócsaládja rendkívüliállapot-intézkedésekhez folyamodott, és behívott szaudi katonákat a rend biztosítására, többszáz ellenzéki aktivistát vettek őrizetbe. (AP)

Százéves kínai az internet fortélyait tanulja
Százéves kínai az internet fortélyait tanulja
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.