Asszad nagy összeesküvést emleget
Az államszocialista országokban megszokott szertartásrend szerint zajlott Basar al-Asszad szíriai elnök szerdai fellépése a damaszkuszi törvényhozásban. A képviselők hosszas ujjongással, jelszavak kántálásával köszöntöttek a 45 éves államfőt, miközben a fővárosban rokonszenvtüntetést rendezett az állampárt. Az állami alkalmazottakat és a szakszervezetek tagjait kirendelték a megmozdulásra. Az elnöki fellépést nagy várakozás előzte meg, nem utolsósorban azért, mert al-Asszad személyes tanácsadója útján üzente meg országnak-világnak: enyhíteni fognak a diktatúra szorításán, megszüntetik a majd fél évszázados rendkívüli állapotot. E bejelentések elmaradtak.
Asszad beszéde elsősorban „hazai fogyasztásra” készülhetett. Először is Szíria egységének és stabilitásának fontosságát méltatta, leszögezve: hetek óta tart az Izrael által szított öszszeesküvés országa ellen. – Szíria nagy összeesküvés célpontja külföldön és belföldön egyaránt. Ha vannak itt reformerek, támogatni fogjuk őket. Azonban ezek az emberek (értsd az ellenzéki tüntetők) zavaros gondolatokkal álltak elő – idézték a hírügynökségek az elnököt. Egyik fő bizonyítéka a külső összeesküvésre az volt, hogy a legnagyobb tüntetések Daraában, az izraeli határ viszonylagos közelségében zajlottak. Az elnök kitért arra, hogy a biztonsági erők parancsot kaptak: ne bántsák az embereket. Ennek ellenére csak Daraában hatvan halottról tudnak az emberjogi szervezetek.
Korábban az elnök személyes politikai tanácsadója arról beszélt külföldi tudósítók előtt, hogy tanúja volt annak: al-Asszad ilyen parancsot adott a karhatalom főnökeinek. Ez és a beszédnek az alábbi eleme is utalhat arra, hogy az elnök csak részben ura a helyzetnek. „A nép követeléseit támogatjuk, de nem támogathatjuk a káoszt és a rombolást.” Elemzők kiemelik, hogy Szíria (Irakhoz hasonlóan) az Oszmán Birodalom olyan utódállama, ahol számos felekezet és nemzetiség él együtt, s erősek a törzsi kötelékek. Sokszor erősebbek a nemzeti tudatnál. Ráadásul a tényleges hatalmat az országban a kisebbségi alavita felekezet tagjai gyakorolják, közülük kerülnek ki a fegyveres erők, a politikai apparátus vezetői is. A minapi latakiai gyilkosságokat az alaviták Shahiba nevű fegyveres különítményének tulajdonítják. Ez a privilegizált réteg nyilván tart a változásoktól.
A beszédet könnyű úgy értelmezni, hogy egyszerre tartalmazott kemény fenyegetést a rendszerbírálók ellen, miközben a reformok lehetőségével kecsegtette a társadalmat. Az izraeli ellenségre való hivatkozás jó ürügy arra, hogy az egypárti uralmat bírálókat idegen ügynökként kezeljék, s a jól bevált brutális módon bánjanak el velük. A 23 milliós Szíriában közel hárommillióan internethasználók. A Facebook Szíriai forradalom 2011 nevű oldala péntekre erőszakmentes tüntetéseket hirdetett „Szabadítsátok meg a szír népet!” jelszóval.
A valódi változásokról feltehetően még nem az utca, hanem az egypárti kamarillán belüli erőviszonyok döntenek. Ettől függ, bejelentik-e az 1963 óta tartó rendkívüli állapot megszüntetését, valamint az egypárti uralmat szentesítő alkotmány megváltoztatását. Asszadra nem nehezedik külső nyomás, az USA nem akar új frontot nyitni, inkább lágyabb eszközökkel szeretné mérsékelt változásokra ösztönözni az elnököt. Izraelnek is tökéletes partnere Szíria, amely 1973 óta csak verbális háborút vív a „cionista ellenséggel”. A konfrontációt másokra hagyja, amint azt a Haarec kommentátora írta, Damaszkusz az „utolsó libanoniig és az utolsó palesztinig kész harcolni a szent arab ügyért.”
A líbiai felkelőket kiszorították több fontos városból Kadhafi erői. A lázadók elhagyták Rasz Lanuf fontos olajkikötőjét, illetve Bin Dzsavádot. Kadhafi csapatai Miszrátát ostromolják. A rosszul felfegyverzett felkelők azt követelik, hogy a szövetségesek bombázzák szét a támadókat.
A nyugati államok arról vitáznak, szállíthatnak-e katonai felszerelést a lázadóknak. Nemzetközi jogi szakértők szerint a fegyverembargó egész Líbiára érvényes. Az Egyesült Államok most megfelelő jogi megoldás (kiskapu) után kutat.
Londonból kiutasítottak öt líbiai diplomatát, akik William Hague brit külügyminiszter szerint „veszélyeztethetik az Egyesült Királyság biztonságát”. Egyikük a katonai attasé.
A bengázi székhelyű Átmeneti Nemzeti Tanács olajeladásait nem érinti az ENSZ-embargó. Az amerikai pénzügyminisztérium egyik főtisztviselője szerint a testület nem része a líbiai kormánynak, amelyre viszont vonatkozik a tilalom.
Bulgária is csatlakozott a szövetséges erőkhöz, és a Földközi-tengerre irányította a Drazki nevű fregattot. Szófia megnyitja konzulátusát Bengáziban is. Ebben a városban tartottak évekig fogva több bolgár ápolónőt, akiket a Kadhafi-rezsim hamisan azzal vádolt, hogy szándékosan fertőztek meg AIDS-szel több száz gyereket egy helyi kórházban.
Uganda menedékjogot ajánlott Kadhafinak – közölte Yoveri Museweni államfő. A kampalai kormány a múlt héten még befagyasztott több százmillió dollárnyi líbiai tulajdont a közép-afrikai országban.
