– Az Európai Parlament nevezetes januári vitájában több frakcióvezető is éles vitába keveredett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, ön meg azt mondta, hogy elment az étvágya. Visszatért azóta, hogy a magyar kormány módosította a médiatörvényt?

– Számomra továbbra is az a legnagyobb gond ezzel a szabályozással, hogy lehetővé teszi a sajtó politikai ellenőrzését. A médiahatóság megbüntethet újságírókat, lapokat, blogokat, tévéket, internetes portálokat. Ez elfogadhatatlan. Máris láthatóak a jelei az öncenzúrának. Hívtunk magyar újságírókat konferenciákra, akik az utolsó pillanatban lemondták a részvételt, politikai nyomásra és egyéb kifogásokra hivatkozva. Persze más uniós tagállamokban, például Németországban is létezik az ellenőrzésnek valamiféle rendszere, de büntetések kivetéséről szó sem lehet.

– Mit vár a budapesti konferenciától, amely A magyar demokrácia helyzete címet viseli?

– Remélem, hogy az LMP vezetőivel, szakértőkkel és politikusokkal áttekinthetjük, hogy milyen veszélyeket észlelünk. Bizonyára szó lesz az új alkotmány vitájáról is. Nézetem szerint nem lehet két hónap alatt kidolgozni és elfogadni egy új alkotmányt. Vagy széles körű egyeztetésre és népszavazásra van szükség, vagy hosszú parlamenti folyamatra, a módosítások részletes kimunkálására. Elképesztőnek tartom, hogy pusztán a kétharmados többségre támaszkodva ilyen sebtében áterőltetik az új szöveget. Az alkotmányozás nagyon öszszetett feladat, rengeteg kérdésre ki kellene térni, például az Alkotmánybíróság amúgy megnyirbált jogkörére. Az egésznek a légköre is különös, ahogy például a Magyar Köztársaságból Magyarország lesz. Ez nacionalista megközelítésre utal, aminek persze a politikában lehet helye, de az alkotmányban nem. Ám ha abban is megjelenik, az már veszélyes.

– Elméletileg felmerül egy érdekes további kérdés is: Magyarország alighanem az első uniós tagállam, amely a csatlakozása után készít új alkotmányt. Vajon nem fordulhat elő, hogy visszalép azokból a demokratikus elvekből, amelyek alapján a felvételét elnyerte?

– Igen, ez lehetséges, de persze látni és tanulmányozni kell majd a kész szöveget. Felmerülhet esetleg, hogy vajon nem szükséges-e az uniós alapokmány hetedik cikkelyét alkalmazni. Egyelőre inkább azt mondanám, hogy engem meglep az alkotmányozás sebessége. Nem értem, miért kell enynyire sietni. A tervezet is állandóan változik. Egészen bizarr ötletnek tartom például, hogy kétszer kell kétharmados többséget szerezni az alkotmány módosításához.

– Teljes mértékben nemzeti hatáskörbe tartozik az alkotmányozás, vagy uniós tagország esetében a közös értékek alapján azért az EU valamiképpen mégiscsak beleszólhat?

– Nem, ez teljes mértékben nemzeti hatáskörbe tartozik. Európa csak akkor avatkozna be, ha az alkotmány öszszeütközésbe kerülne az uniós alapokmánnyal. A médiatörvény esetében ez történt, ezért vizsgálódhatott a bizottság. Az az érzésem, hogy a Fidesz biztosítani akarja a politikai hatalmát a demokratikus játékszabályokon túl. Akármi történjék is. S ez autokratikus gondolkodásra vall.

– Ön közvetlenül megítélheti, hogy a magyar elnökség az uniós ügyek napi intézésében milyen teljesítményt nyújt, és hogy a médiatörvény miatt is megrogygyant országimázs mennyire befolyásolja ezt a munkát?

– Az elnökség egyáltalán nem végez rossz munkát. Talán lehetett volna kezdeményezőbb a japán fukusimai erőmű katasztrófája után, de nincs gond. Inkább azt mondanám, hogy a kormány tudathasadásos állapotban van: Európában a tisztes kompromisszumokat keresi, ami a dolga, de odahaza nacionalista. Részt vesz a brüsszeli döntéshozatalban, aztán otthon Brüsszelre mutogat, hogy ott azok mit csinálnak. Ez a kettős tudat persze a csalás egy formája. Hogy ez tudatos, vagy nem, fogalmam sincs.

– A Zöldek és az LMP által szervezett budapesti konferencia más kérdésekkel is foglakozik, például a vörösiszap-katasztrófával.

– Igen, az ipari hulladékok tárolásának európai kérdéseit is taglaljuk, de szó lesz a nukleáris erőművek helyzetéről, akárcsak a romák integrációjáról. Ez utóbbi téma is jól tükrözi a kormányzati kettős azonosságot és kettős beszédet: egyrészt Brüsszelben Orbán romastratégiát sürget, de odahaza nem lép fel erélyesen a romák elleni támadásokkal szemben a vidéki településeken.

– Mit jelent az európai Zöldek számára a hétvégi baden-württembergi választási siker?

– Azt mindenképpen jól érzékelteti, hogy a német közvélemény számára a nukleáris energia elfogadhatatlan. Természetesen nem lehet egyik napról a másikra megszabadulni az erőművektől, de 15–20 év alatt bizonyára igen, ha közben kellő ütemben állnak munkába a megújuló források.

– El tudja képzelni, hogy egész Európa megszabadul a reaktoroktól?

– Igen, de persze időbe telik, és ki kell dolgozni a stratégiát.

– De Európa nagyon megosztott.

– Sajnos. Súlyos balesetnek kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy mindenütt belássák, mennyire veszélyes üzem ez. Csernobil után azt hangoztatták, hogy az új technológiákra alapozó japán és német berendezések nagyon biztonságosak. Most kiderült, hogy Japánban talán mégsem olyan nagyon. S nem igaz, hogy Európában elképzelhetetlen a fukusimaihoz hasonló eset, amikor több természeti jelenség egyszerre lép fel, és alakít ki kezelhetetlen helyzetet egy atomerőműben. Miért kellene a következő nemzedékekre hagyni ezeket a kockázatokat?

– Milyen a kapcsolata Orbán Viktorral, aki a januári strasbourgi vita után különböző interjúkban nem fogta vissza magát, ha önről kérdezték?

– Pályafutásom során hozzászoktam az ilyesmihez. A régi Orbánnal volt kapcsolatom, a maival nincs. Személy szerint semmi bajom vele. Ám úgy gondolom, az a fajta demokrácia, amelyet ő akar felépíteni, veszély a demokráciára nézve, s ez a vitánk lényege.

A bizottság vizsgálja a médiatörvényeket

Az Európai Bizottság tizenhat tagállamnak küldött levelet további tényfeltárás céljából, az audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelv átültetésével kapcsolatban. A magyar médiatörvény nyomán kipattant uniós vitában Neelie Kroes EU-biztos megígérte: áttekinti, hogy minden tagállamban megfelelően alkalmazzák-e az uniós szabályokat. A tizenhat ország már értesítette a bizottságot, amely most további kérdéseket tett fel. Lengyelország, Portugália és Szlovénia még nem reagált a brüsszeli kérésre, e három ország ellen jogsértési eljárás is indult; az osztrák, ciprusi, észt, német, magyar, luxemburgi, litván és lett válaszokat még elemzik. A bizottság lényegében azon kérdéseket járja körül, amelyeket a magyar ügyben különösen sérelmezett. (Brüszszeli tudósítónktól)

A régi Orbánnal volt kapcsolatom, a maival nincs. Személy szerint semmi bajom vele – mondja Daniel Cohn-Bendit