Zöld roham a fekete bástya ellen
Történelmet írhatnak vasárnap a németországi Baden-Württembergben. Ha igazuk lesz a közvélemény-kutatóknak, akkor a zöldpárti Winfried Kretschmann lehet a tartomány következő miniszterelnöke. A német nagypolitika – köztük Angela Merkel kancellár és a berlini kormány is – visszafojtott lélegzettel várja, miképp döntenek a választók a csaknem 11 millió lakosú, gazdaságilag igen erős tartományban. Baden-Württemberg ugyanis a kereszténydemokraták egyik legerősebb bástyája, 58 éve nem is kormányozott itt más, mint a CDU. Ha most megbuknak, ez lehet a 2011-es választási év eddigi legfontosabb eseménye, amely messze ható következményekkel járhat egyrészt a berlini keresztény–liberális koalícióra, másrészt a Merkel vezette CDU-n belüli folyamatokra is.
A közvélemény-kutatók szerint Baden-Württembergben a CDU 38 százalékkal vezet, ám a stuttgarti koalíciós partner liberálisok öt százalékon szerénykednek. Ezzel az eredménnyel akár búcsúzhatnak is a kormányzástól. A második helyen ugyanis a Forsa szerint a Zöldek és a szociáldemokraták állnak fej fej mellett, 24-24 százalékkal. Más felmérések szerint a Zöldek néhány százalékkal megelőzik az SPD-t. Ha a kormányzó erőknek nem sikerül mozgósítaniuk a szavazóikat, akkor történelmi helyzet állhat elő Németországban: a konzervatív fellegvárnak tartott tartománynak akár zöldminiszterelnöke lehet, aki mögött a szociáldemokraták kisebbik koalíciós partnerként „szekundálnának”.
Igaz, a 62 éves Winfried Kretschmann nem tipikus zöld: konszolidált úriember, nyugdíjas gimnáziumi tanár, aki egykor etikát is oktatott. A Spiegel Online szerint, amikor felmegy a szónoki emelvényre, az intellektuális színvonal érezhetően emelkedik, ám a hangulat a mélypontra süllyed. Karizmatikus, magával ragadó szónoknak a nagy jóindulattal sem lehet nevezni. Kétszer már hátat fordított az ökológiai pártnak, de aztán mindig visszatért: realistának, pragmatikusnak tartják, aki korábban a CDU-val is hajlandó lett volna szövetkezni. A német sajtó szerint egyelőre nincsenek a miniszterelnökséggel kapcsolatos álmai – versenytársának, a mindössze 37 éves, ambíciózus szociáldemokrata pártelnöknek, Nils Schmidnek annál inkább. Schmid abban reménykedik, hogy a végén a javára fordulnak az arányok, és mégis ő lehet a miniszterelnök. Igaz, juniorpartnernek is kapható.
Hogy mi vezetett a zöldek példátlan megerősödéséhez? Egyrészt egy helyi civil kezdeményezés, másrészt a világpolitika. A zöldek felkarolták a stuttgarti főpályaudvar átépítése ellen tiltakozó civil mozgalmat: a hipermodern, s nagyon költséges „Stuttgart 21” terv keretében a pályaudvart a sínekkel együtt a felszín alá telepítették volna, ezzel megnövelve az áru- és személyforgalmat. A lakosságot azonban nem tudták megnyerni a várost megbénító építkezésnek. A tüntetőket többször rendőrök kergették szét, vízágyúkat is bevetettek – a karhatalmi fellépésből mindenki arra következtetett, hogy a kereszténydemokraták egyszerűen nem akarják meghallani az emberek hangját.
A második nagy ugrást a zöldek népszerűségében a fukusimai atomerőmű szivárgása okozta. Stephan Mappus, a tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke korábban teljes mellszélességgel kiállt az atomenergia mellett, amit a legbiztonságosabb energiaforrásnak nevezett. A CDU kénytelen-kelletlen gyors fordulatot hajtott végre, és meghirdették az 1980 előtt épült atomerőművek három hónapos leállítását.
– Mappus szájából ez nem éppen hiteles – kontráztak a zöldek, akik egy évvel ezelőtt még elképzelhetőnek tartották, hogy a kereszténydemokratákkal kössenek koalíciót. Ma azonban már egészen más a helyzet.
