Az argentínai Kirchner házaspár példája e szerint átterjed Latin-Amerika másik országára is. Ott először a férj, majd a feleség győzött a peronista párt színeiben; Cristína Fernández de Kircher most azt fontolgatja, hogy újra induljon a közelgő választáson. A különbség az, hogy Guatemalában az alkotmány 186. cikkelye tiltja az államfő közeli hozzátartozójának indulását az elnökválasztáson. A voksolás szeptemberben esedékes, ami túl rövid idő az alkotmány módosításához. Így egyszerűbb megoldás a válás. A helyi La Hora újság szerint a házaspár március 11-én már be is adta „közös megegyezéssel” a válókeresetet.

A Magyarországnál alig nagyobb területű, 13 millió lakosú ország fő politikai ereje, a Remény Nemzeti Egysége (UNE) – amely Álvaro Colom elnök irányítása alatt áll – pedig jelezte, hogy Sandra Torrest kívánja jelölni. Az 51 éves asszony a latinamerikai elnökfeleségek többségéhez hasonlóan igen aktív a különféle szociális és jótékonysági programok irányításában, így számíthat a lakosság háromnegyedét kitevő szegények egy részének támogatására is.

Az alkotmány egy másik tiltó rendelkezésének kijátszására volt már példa 2003-ban. Akkor az alkotmánybíróság engedélyezte Efrain Riós Montt extábornok indulását az elnökválasztáson – aki aztán győzött is –, pedig 1982-ben katonai pucscsal került hatalomra, ami kizárta volna, hogy jelöltesse magát. Az ellenzék legesélyesebb jelöltje, Otto Perez Molina volt tábornok az elnöki pár válását „választási csalásnak” minősítette. Az országban fontos szerepet betöltő egyházak viszont inkább csak „morális” kifogásaikat hangoztatják, mert szerintük az elnöki pár válása rossz példát kínál a lakosságnak. Más kérdés, hogy köztudott: Colomnak immár a harmadik felesége Sandra Torres, akinek szintén volt egy korábbi házassága, amelyből négy gyereke született.

A történetben az az igazán szomorú, hogy a drogbandákkal évek óta harcoló Mexikóval szomszédos Guatemala az utóbbi években a kábítószer fő tranzitvonalává vált. A megfigyelők szerint Colom elnöksége idején az ország területének már majd 60 százaléka került a kábítószertermelő és -csempésző bandák ellenőrzése alá. Guatemalában tavaly 100 ezer lakosra számítva 57 gyilkosság történt, az egyik legmagasabb arány a világon.

Egyes megfigyelők Washington közvetett felelősségét is felvetik: becslések szerint legalább egymillió guatemalai (nagy részük illegálisan) próbál megélhetéshez jutni az Egyesült Államokban. Az amerikai igazságszolgáltatás börtöneit megjárt, majd kitoloncolt fiatalokból szerveződött bandák, a marák aztán rémuralom alatt tartanak városi kerületeket, s a drogcsempészek bázisát alkotják.