Választottja az amerikai, közgazdaságtanból doktori címet szerzett 59 éves Mahmud Dzsibril, aki Kelet-Líbia szülötte, és akit gazdasági fejlesztési szakértőként tartottak számon. Más értelmiségiekkel együtt Dzsibril is tagja volt a Líbia Távlatai nevet viselő bizottságnak, amelynek a feladata a demokratikus átmenet kidolgozása lett volna, feltehetően Szaifal-Iszlam, Moammer Kadhafi egyik fia vezérlete alatt. A közgazdász állítólag az első tüntetések után szakított a rezsimmel, de már korábban is kerülte a találkozást a diktátorral.

Ugyanezt aligha mondhatja el magáról Musztafa Abdul Dzsalil, aki nemrég még igazságügy-miniszter volt. Évtizedekig bíró volt; állítólag a rendszerrel dacoló ítéleteket hozott, ám 2007-ben kormánytag lett. Dzsalil is sietve szakított a Kadhafi-klánnal. Ő állt elő a vádakkal, amelyek szerint a diktátor volt felelős a PanAm-gép felrobbantásáért a skóciai Lockerbie felett, és ő hozta nyilvánosságra, hogy a bolgár ápolónők ügye koholt vádakon alapult.

Pénzügyminiszterré neveztek ki tegnap egy, az USA-ban működő közgazdászprofesszort, aki a felkelés eleje óta Bengáziban van. A hatvanéves Ali Tarhuni majd negyven évet élt az Egyesült Államokban. A hadügyeket továbbra is a rezsim egykori belügyminisztere, Abdel Fattah Junisz tábornok vezeti. Ő Omar Hariri egykori ezredestől vette át a parancsnokságot. Hariri Kadhafi társa volt, amikor megdöntötték 1969-ben a monarchiát, de hamarosan szembefordult vele, és hosszú éveket töltött börtönben.

Az átmeneti tanács olajválllatot és bankot is alapított. Állítólag elég pénz van a bengázi bankokban ahhoz is, hogy fizetni tudjanak a további harcokhoz szükséges fegyverekért. Mindez aligha lenne elegendő azonban, ha nem folytatódna a nyugati katonai offenzíva Kadhafi és csapatai ellen.