A főszerep a Déli áramlaté volt: a találkozón már konkrét számok is elhangzottak a Fekete-tenger alatt futó (az európai orosz gázexportnak Ukrajnát elkerülő útvonalat kínáló) vezeték szerbiai szakaszáról, amely 700 millió euróba kerül és 2500 munkahelyet teremt az országban. Szerb remények szerint a 2015-től működő vezeték évi 100 millió eurót hozhat az ország költségvetésébe a gáztranzitból – tudatta a RiaNovosztyi orosz hírügynökség.

Szerbiát és Oroszországot a pravoszláv kulturális gyökerek hangoztatásán túl a politikai retorika szintjén különleges szálak fűzik össze: Moszkva nem ismeri el Koszovó függetlenségét, mindvégig ellenezte a NATO 1999-es szerbiai bombázását és Szlobodan Milosevics hágai perét. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolat eddig nem volt túl mély: tavaly a kereskedelmi forgalom nem érte el az 1,5 milliárd dollárt, míg magyar–orosz viszonylatban ez a kilencmilliárdot is meghaladta. Ám az orosz jelenlét egyre erősebb, miután a Gazpromnyefty 2008-ban megvette 400 millió euróért a szerb NIS olajvállalat 51 százalékát.

A Tadiccsal közös sajtótájékoztatón az orosz kormányfő ismét jelezte fenntartásait a líbiai bombázásokkal kapcsolatban. Ezzel újra felmerülhet ellentéte Dmitrij Medvegyev elnökkel, különösen azután, hogy szerdán az orosz parlament váratlanul a nemzetközi beavatkozás felfüggesztését javasolta, ezzel lényegében Putyin pártját fogva. Az 1999-es szerbiai NATO-bombázásra utalva ugyanakkor hozzátette: a fenntartások nem jelentik, hogy az akkori Szerbia és Moammer Kadhafi Líbiája közé egyenlőségjelet lehetne tenni, hiszen az arab vezető agresszív fellépését Moszkva is elítélte.