A fiatal politikus először egy üzleti fórumon üzent a rivális kereszténydemokraták, liberálisok, szociáldemokraták és baloldaliak vezetőinek, majd később levélben is megkereste politikustársait. Az antifasiszta front ezek után gyorsan összeállt: a múlt heti tartományi választások előtt a rivális pártok közös kiáltványt intéztek a választókhoz, hogy felhívják a figyelmet a szélsőjobb veszélyeire.

Az összefogás sikerrel járt: Szász-Anhalt tartomány a hétvégi választásokon nem kért a szélsőjobb pártból

A kampány sikerrel járt, az NPD végül csupán 4,6 százalékot szerzett, és nem jutott be a parlamentbe. Daniel Mouratidis, a Zöldek kampányának vezetője lapunknak elmondta: végül nemcsak a pártok, hanem az egyházak is részt vettek az akcióban, sőt voltak olyan helyi nagyvállalatok, amelyek szintén hirdetésekben buzdítottak a szélsőjobb ellen. A pártoknak egy centjükbe sem került az akció (bár Dalbert saját zsebéből felajánlott ezer eurót), mert a megkeresett helyi újságok ingyen, a címlapjukon hozták a közös felhívást. Valószínűleg ennek a kampánynak köszönhető, hogy végül valamivel magasabb volt a részvétel, mint amire számítottunk, márpedig a magasabb részvétel az NPD ellen dolgozott – tette hozzá Mouratidis.

Amikor az NPD elleni kampánytmeghirdette,Dalbert nemcsak a demokrácia és az emberi jogok szépen csengő, ám néha elcsépelt előnyeiről beszélt, hanem kézzelfogható dolgokról is. Idézte például a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) korábbi tanulmányát, amely rámutatott: amikor a szomszédos Mecklenburg-Előpomerániában 2006-ban a szélsőjobboldali erők bejutottak a parlamentbe, ez csak a turizmusban 200 millió eurós kárt okozott. Sokan úgy döntöttek, hogy inkább nem töltik ott a vakációt, sőt üzletet sem nagyon kötnek arrafelé. Nem jött a magasan képzett munkaerő sem, mert a választási eredményből mindenki azt a következtetést vonta le: a helyiek többsége kirekesztő és ellenséges, ezért jobb elkerülni őket.

Hasonló összefogásra nincs nagyon szükség Baden-Württembergben és Rajna-Pfalzban, ahol most hét végén rendeznek tartományi választást. Itt a szélsőjobb alig éri el az egy százalékot. Érdekes, hogy a tartományi választásokat egyelőre nem befolyásolja a berlini nagypolitika, a szavazók a helyi ügyek szerint döntenek. Berlint viszont annál inkább zavarják a megmérettetések. Angela Merkel legutóbbi döntései – az atomerőművek átmeneti leállítása, illetve Németország tartózkodása a Líbia elleni ENSZ BT-határozat megszavazásánál – határozatlannak mutatják a kancellárt. Merkel a belpolitikára koncentrál, szavazatokat gyűjt – magyarázzák az elemzők. Ám nem sok sikerrel: az atomstop például jelentősen csökkentette a népszerűségét a CDU-szavazók körében. A líbiai tartózkodás miatt pedig áll a bál a CDU-n belü

l. A Frankfurter Allgemeine Zeitung még azt is megírta, hogy Westerwelle külügyminiszter eredetileg nemmel akart szavazni, végül a kancellár bírta rá a tartózkodásra. Most már nemcsak az amerikaiakkal mennek szembe, hanem az európai ügyekben fő szövetséges franciákkal is. A tartózkodásért cserébe újabb gépeket küldtek Afganisztánba, egy olyan háborúba, amelyet már rég bukottnak tekintenek.