A válság és Koppelmannék
Meglehetősen régi és bonyolult történetről van szó, hiszen sok ügy még a második világháború előtt kezdődött. Ilyen volt a breslaui Koppelmann család házának története. A házat a nácik elkobozták Koppelmannéktól és eladták egy náciszimpatizánsnak. A háború után, az immár lengyel Wroclawban a lengyel hatóságok államosították az ingatlant, de 1990 után kárpótlásként viszajuttatták – Koppelmannék helyett – az egykori német birtokosnak. Koppelmannék történetét a JTA zsidó hírszolgálatiroda közölte. Hasonló esetből bőven van. Nemcsak zsidók, hanem sok ezer lengyel örökös is várja, hogy kárpótlást kapjon az elkobzott, államosított és esetleg újra eladott tulajdonáért. És ugyan Stuart Eizenstat amerikai külügyminiszteri megbízott most a holokauszttúlélők és leszármazottaik nevében lépett fel, az ügy nem alapvetően lengyel-zsidó ügy. Ezt mondta Michael Schudrich lengyel országos főrabbi is, aki szerint egyszerűen a bibliai „Ne lopj!” parancsolat betartásáról van szó, s a tulajdon viszszaadásának megtagadása erkölcstelen.
A reprivatizáció ügye legalább két évtizedes. A kilencvenes évek végén az akkori Szolidaritás-kormány elfogadott egy ilyen törvényt, de ezt Aleksandr Kwasniewski baloldali elnök sikeresen megvétózta. A tulajdon visszaadásának ügyét a mostani kormány végül kézbe vette, 2008-ban készült egy törvényjavaslat a Kincstárügyi Minisztériumban. Ez részleges pénzbeli kárpótlást írt volna elő. A tulajdonosok a lengyel költségvetésből megajánlott összegből kaptak volna kárpótlást, de ez nem érte volna el az adott vagyon ötven százalékát – olvasható az internetes ismertetésekben. Eizenstat szerint ez nemcsak az igazságosság kérdése, hanem „lengyel érdek”, mivel így véglegesen tisztázódhatnának az ingatlanokkal kapcsolatos kételyek.
A reprivatizáció elhalasztásáért Donald Tusk kormányfő magára vette a felelősséget. A pénzügyi világválság az oka a halasztásnak, és nem az idén ősszel megrendezendő szejmválasztások – állította. Radoslaw Sikorski külügyminiszter rögtön két érvvel is előállt. Az egyik, hogy az USA kormányának a második világháború alatt kellett volna jobban kiállnia a lengyel zsidókért. A másik pedig, hogy egy az 1960-as években kötött vagyonjogi szerződésben Washington lemondott arról, hogy állampolgárai igényeivel fellépjen a lengyel kormány ellen. Ezért Lengyelország dollármilliókat is kifi zetett – mondta Sikorski.
Kérdés, hogy a május végi Obama-vizitig elhalkul-e a polémia, vagy az amerikai fél már Varsóban akar eredményt elérni. Kérdés az is, hogy felveti-e a témát Washington más közép-európai EU-államokban is, ahol a lengyelekéhez hasonló ügyek sokasága vár még megoldásra a második világháború és azt követő kitelepítések és dekrétumok következtében.