Tokióban pánikszerűen vásárolnak
– Pánik nincs, inkább bizonytalanság – mondta lapunknak telefonon a Tokióban élő Kovács Bence. A külföldiek többségétől eltérően ő maradt Tokióban, és nem érti, hogy miért kellene menekülni. – A japánok a földrengést fegyelmezetten viselték, bár a két és fél percig tartó erőteljes rengés alatt kiült a félelem az arcokra. A cunami ellen azonban hiába emeltek védőfalakat, az sem segített. Aztán jött az atomerőmű balesete, és mindenki elfeledkezett a cunamiról. Kovács szerint ma is inkább a 250 ezer otthonát vesztett emberrel kellene foglalkozni: északon valóban komoly bajok vannak, nincs élelmiszer, gyógyszer, ivóvíz, áram. A hidegben máris többen meghaltak influenzában. A nemzetközi média mégis szinte kizárólag a fukusimai atomerőműre koncentrál. Ez is borzasztó, de egyelőre nem követelt emberéleteket, és még a legrosszabb esetben is nagyságrendekkel kisebb, mint a csernobili katasztrófa. Ráadásul Japán nem a Szovjetunió, ahol napokig elhazudták a történéseket – magyarázza. De tény: a japánok is elkezdtek vitatkozni az atomenergia jövőjéről, bár talán kevésbé hevesen, mint a németek: tudják, hogy az ország energetikai szempontból anynyira kiszolgáltatott, hogy máshonnan nehéz lenne biztosítani az áramellátást.
A hat reaktorból álló fukusimai erőmű kiesésének máris érezhető a hatása. Tokióban is lelassult az élet, késnek a vonatok, az emberek nem érnek be pontosan a munkahelyükre. Az áramkorlátozások miatt az üzletek korábban zárnak, az utcák üresebbek a megszokottnál. Sok helyen nem járnak a mozgólépcsők, és az esti kivilágítás is jóval gyengébb. A tokióiak az európaiaknál jóval fegyelmezettebbek, de azért idegesek: ennek egyik jele, hogy pánikszerűen vásárolnak. A múlt héten rendre kiürültek a polcok, elfogyott a rizs, előfordult, hogy nem volt tej. De az üzleteket mindig sikerül feltölteni, az élelmiszerhiány legfeljebb átmeneti. Az éttermek is működnek, legfeljebb most, hogy kiderült, a spenót szennyezett lehet, az egész ország leáll a spenótevéssel – ad betekintést a japánok reakcióiba Kovács Bence.
Ha fizikailag nem is, de lelkileg szinte mindenkit megvisel a kialakult helyzet: az elmúlt hétvége háromnapos volt, de sokan lemondták a vidéki programokat. Egyszerűen úgy érezték, ilyenkor nem illik utazni, kikapcsolódni. Elmarad egy sor üzleti és kulturális esemény, aminek hatása végiggyűrűzik a gazdaságon. Ha nincs megrendelés, nincs munka sem. Kérdéses, hogy miből fogják majd újraindítani a gazdaságot: elkerülhetetlennek látszik újabb kölcsönök felvétele, márpedig a japán államadósság már így is bőven meghaladja a GDP 200 százalékát.
