A miniszterek hangoztatták, hogy a lakosság megnyugtatására átvizsgálják a 33 uniós erőművet és a több mint 130 reaktort. Ha már pontosan tudni lehet, mi történt a fukusimai erőműben, akkor a vizsgálatok részleteit még finomítani lehet. Egyelőre a terv az, hogy az év végéig megnézik, vajon a létesítmények milyen erejű földrengést, áradást bírnának ki, milyen hűtőrendszerrel rendelkeznek, az áramellátásuk tartalék forrásokból megoldható-e kimaradás esetén, s hogy milyen típusú és évjáratú reaktorok üzemelnek az EU-ban. Erről már lényegében megegyeztek a tagállamok a múlt héten, amikor a nemzeti energiaszabályozó testületek és az atomenergia-ipar képviselői találkoztak Brüsszelben, de most a miniszterek is megállapodtak. A vizsgálat önkéntes alapon zajlik, de jövőre az ellenőrzéseket már az uniós irányelv alapján végzik el.

Az ülésen bírálták Günther Oettinger energiabiztost, aki a múlt héten kissé hisztérikus nyilatkozataival igyekezett alátámasztani a tartományi választások előtt álló Angela Merkel német kancellár fordulatát az atomerőművek további működésének engedélyezését illetően. A német biztos azonban azzal érvelt, hogy túlértékelni sem kell az eseményeket, de a televíziós híradók igen drámai képeket mutattak Fukusimából.

A közeljövőben a huszonhetek kidolgozzák az ellenőrzések módszertanát, tekintettel a teljesen eltérő földrajzi fekvésre. Még kérdés, mi történik, ha egy erőmű nem megy át a vizsgán. Ám az energia előállításához felhasznált forrásokat illetően a tagországoké a döntés, bár a japán események ösztönzően hathatnak az egységes energiapiac kialakítására és az európai infrastruktúra fejlesztésére.

Vita Paksról

A fukusimai katasztrófa nyomán vitát kezdeményezett Jávor Benedek LMP-s képviselő a Paksi Atomerőműről, a blokkok szükségességéről és a szerinte akár háromezermilliárdos bővítési tervről. Fónagy János államtitkár kiállt az erőmű mellett, biztonságosnak és gazdaságosnak tartva.

A Green peace szerint a létesítmény terrortámadáskor sebezhető, és tektonikailag a közepesen aktív zónában fekszik.

A Magyar Nukleáris Társaság viszont az erőmű biztonsága, olcsó működése és nagy környezetszennyezéssel járó kiválthatósága miatt a fenntartás mellett érvelt.