Jemenben helyezkednek a katonai parancsnokok, az elnök hatalma egyre gyengül, Szíria déli része továbbra is forrong, miközben az egyiptomi alkotmánymódosítás elfogadása a hadsereg terveinek megfelelően alakítja az ország sorsát. A tüntetők oldalára állt több jemeni katonai parancsnok tegnap, miután a pénteki imát követő megmozduláson több mint 45 ember vesztette életét, amikor a biztonsági erők a tömegbe lőttek. A katonai vezetők egy része valószínűleg úgy érzi, elfogyott a levegő Ali Abdullah Szaleh jemeni elnök körül, és – pozícióikat mentve – ideje lépni. A tüntetők támogatását jelentette be tegnap Ali Mohszen tábornok is, aki Szaleh után az ország egyik legbefolyásosabb embere. Az átállt parancsnokok mind ugyanahhoz a jemeni törzshöz, a hasid törzshöz tartoznak, mint Szaleh elnök is. A törzs vezetője tegnap kijelentette, ideje, hogy az elnök „csöndben távozzon”. Szaleh azonban egyelőre marad. Igaz, tegnap – nem tudni, kinek a parancsára – tankok vették körül az elnöki palotát, a központi bank és a védelmi minisztérium épületét is. A hadsereg közleményben jelezte: nem készülnek puccsra.

Ali Mohszen lehet Szaleh utóda, ha utóbbi távozik – a hasid törzs közölte, támogatnák a tábornokot. Szalehnek nincs kijelölt örököse, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia ezért is figyelik idegesen, félre áll-e a 32 éve hatalmon lévő elnök. Nyugati tisztségviselők közül először tegnap Alain Juppé francia külügyminiszter szólította fel távozásra Szalehet. A legszegényebb arab országban a munkanélküliség 35 százalékos, a 18 és 28 évesek között ez az arány 50 százalék. Nem véletlen, hogy a tüntetéseket az egyetemi diákság kezdeményezte. (Az al-Dzsazíra jelentése szerint Jemen budapesti nagykövete is csatlakozott a tüntetők mozgalmához.)

Ezrek vonultak fel tegnap ismét a dél-szíriai Deraa városában politikai jogokat követelve. „Isten, Szíria, szabadság!” –skandálták a tiltakozók egy nappal azután, hogy a biztonsági erők tüzet nyitottak a tüntetőkre, egy embert megölve. Pénteken négy tüntető halt meg. Hétfőn több, az országot 50 éve irányító Baath párthoz tartozó épületet is felgyújtottak.

– Az alkotmánymódosítás az egyiptomi rendszeren sokat nem változtat, ugyanakkor pár hónapja még elképzelhetetlen lett volna – értékelte lapunknak a szombati egyiptomi referendumot Csicsmann László, a Corvinus Egyetem Közel-Kelettel foglalkozó adjunktusa. A hét végén a 45 millió egyiptomi választópolgár alig több mint 40 százaléka járult az urnákhoz, 70 százalékuk támogatta az alaptörvény módosítását. Az „igen” mellett kampányolt Hoszni Mubarak egykori elnök pártja és a Muszlim Testvérek is. A Tahrir téri tüntetéseket szervező fiatal ellenzék az alkotmánymódosítás elvetésével érvelt, ők egy teljesen új alaptörvényt és lassabb átalakulást akarnak, hogy minél több politikai párt alakuljon. Ez utóbbi részben megvalósul, hiszen úgy tűnik, a hadsereg szeptemberre írja ki a parlamenti választásokat a tervezett június helyett.

Csicsmann kiemelte, hogy az alkotmányban benne maradt a vallási alapú pártok tilalma: a hadsereg ezzel tartja sakkban a Testvéreket, mely Mubarak alatt az egyetlen jól szervezett, ugyanakkor tiltott ellenzéki tömörülés volt. S a szervezet, úgy tűnik, belemegy abba, hogy a párttá alakulásért cserébe aszszisztál a katonai-bürokrata elit hatalmon maradásához.

Tüntetők egy ellenzéki áldozat temetésén Szanaában