Kadhafi igyekszik elkerülni a légicsapást
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtök éjjel elfogadott határozata értelmében a brit és a francia repülőgépek péntek délelőttől készen álltak a bevetésre, hogy megóvják a felkelők kezén lévő Bengázit, s a város lakosait Moammer Kadhafi légicsapásaitól. Francois Fillon francia miniszterelnök maga is úgy nyilatkozott pénteken, hogy a vadászgépek néhány órán belül felszállhatnak, amikor megérkezett a hír Tripoliból, hogy Líbia azonnali tűzszünetet rendelt el, s hajlandó eleget tenni az ENSZ határozatában foglaltaknak. Elemzők „ügyes húzásnak” nevezték a líbiai külügyminiszterhelyettes bejelentését, amely ha másra nem, időhúzásra mindenképpen alkalmas. Ugyanakkor nehéz eligazodni a Tripoliból érkező híreken, hiszen ezt megelőzően Kadhafi „gyarmatosításnak” nevezte az ENSZ-határozatot és megtorlást helyezett kilátásba a Földközi-tenger katonai és polgári hajóforgalmára. Párizs sem hagyja magát félrevezetni a líbiai manőverektől és porhintésnek tekinti a tűzszünet bejelentését. „Támadni fogunk, amint arról a katonák döntenek, a szárazföldi fenyegetés a líbiai kormányerők részéről továbbra is fennáll” – jelentették be a francia fővárosban.
A világszervezetben egyébként hosszas egyeztetés előzte meg a csütörtök éjjeli döntést. Mint washingtoni tudósítónk jelentette: a franciák és a britek erélyesebb fellépést szorgalmaztak, az amerikaiak azonban még a légtérzár elrendelésébe sem akartak belemenni addig, amíg jelentős nemzetközi – benne arab – támogatást nem szereznek hozzá. A fordulópontot az Arab Liga Kadhafiellenes álláspontja, illetve a líbiai kormányerők katonai fölénye és vérfürdővel való fenyegetése jelentette. A BT-ben végül a vétójoggal rendelkező oroszok és kínaiak tartózkodtak a szavazástól, együtt a nem állandó tag brazilokkal, az indiaiakkal és a németekkel. A Líbiával korábban jó kapcsolatokat ápoló olaszok is csak a BT-határozat nyomán járultak hozzá, hogy a NATO-csapatok rendelkezésére bocsássák támaszpontjaikat. A madridi parlament jóváhagyása után pénteken Spanyolország is jelezte, hogy két katonai bázist, s szükség esetén hajókat és repülőgépeket bocsát a NATO-csapatok rendelkezésére. Az ENSZ-határozat korlátozásokat is tartalmaz, közülük a leglényegesebb, hogy nem teszi lehetővé „semmiféle külföldi megszálló erő” bevetését Líbiában. Ma egyébként Párizsban összeül az EU és az Arab Liga szűk körű csúcsértekezlete Líbia ügyében; az unió soros elnöki posztját betöltő Magyarország nem szerepel a meghívottak listáján.
A tűzszünet hírére a harcok elültek, Bengáziban pedig a felkelők az utcákon ünnepelték a számukra kedvező hírt. Jó esélyük van arra, hogy a történtek után már nem csupán titokban kapnak egyiptomi fegyverszállítmányokat – amint arról a Wall Street Journal a minap beszámolt –, hanem legális úton is.
Pénteki ülése után ma, sőt várhatóan vasárnap is ülésezni fog a NATO nagyköveti szintű tanácskozása Líbiáról – jelentette brüsszeli tudósítónk. Az elhúzódó tanácskozás oka, hogy eddig nem sikerült közös elhatározásra jutniuk a líbiai rezsim elleni katonai akcióról. Brüsszeli források szerint a gyors katonai akciót a németek és a törökök akadályozták meg, s pillanatnyilag annak van realitása, hogy Líbia ellen egyes NATO-tagok, illetve a szövetségen kívüli országok – például arab államok –koalíciója lép majd fel.
Szükségállapotot hirdettek Jemenben
Szükségállapotot vezettek be tegnap Jemenben, miután több tucat tüntető halt meg a pénteki ima után. Az Ali Abdullah Szaleh elnök lemondását követelő felvonuláson orvosok szerint 42-en, az elnök szerint 25-en vesztették életüket. Több százan sérültek meg. A rendőrség azt állítja, a tüntetők különböző csoportja között tört ki a lövöldözés, szemtanúk szerint viszont a jemeni biztonsági erők és civil ruhás mesterlövészek lőttek a több tízezres tüntető tömegbe. Bahrein után Jemen a második öbölbeli, az Egyesült Államokkal szövetséges állam a héten, mely szükségállapotot vezet be. Szaleh elnök 32 éve van hatalmon a legszegényebb arab országban, amelyben aktívan működik egy al-Kaida-sejt is, és melynek déli része az elszakadásért küzd. Szaleh különböző gazdasági és infrastrukturális előnyökkel kenyerezi le évtizedek óta a jemeni társadalmat alkotó törzseket, de a magas munkanélküliség, a kilátástalanság, és a politikai jogok hiánya tiltakozásra ösztönözte a jemenieket. Azóta több, korábban Szaleh-szövetségesnek hitt törzs, politikus állt át a tüntetők oldalára. Washington elítélte a vérfürdőt, és tárgyalásokra szólította fel a feleket. Az ellenzék azonban jelezte: a velük szemben rendszeresen alkalmazott erőszak miatt szó sem lehet tárgyalásokról. (Reuters)
