Az atomerőmű biztonságos, a térségben nincs geológiai törésvonal – indokolta a kormány álláspontját. Ugyanakkor a lakosság megnyugtatása érdekében fokozzák a Paksi Atomerőmű ellenőrzését, és sztressztesztet is lefolytatnak – tette hozzá.

A jelek szerint tehát a fukusimai atomkatasztrófa nem okoz törést a Paksi Atomerőmű működtetését, felújítását, illetve tervezett bővítését illetően. A mintegy kétezer megawattos, hazánk áramtermelésének közel 40 százalékát biztosító négy orosz blokk 1982 és 1987 óta üzemel. Az eredetileg 30 évesre tervezett egységek ma 24–29 évesek. A parlament – konszenzusos – engedélye nyomán élettartamukat most 20-20 évvel meghosszabbítják. A közvéleménykutatások szerint a magyar lakosság uniós összehasonlításban is kiemelten támogatja az atomenergiát, elsősorban az így termelt áram alacsony ára miatt. Noha Paks valóban biztonságos, világszinten az utóbbi évtized egyik legkomolyabb, némi nukleáris szennyezéssel is járó üzemzavara épp itt történt, 2003-ban.

A parlament túlnyomó többségét adó Fidesz és MSZP támogatja a blokkok bővítését, amivel a kapacitás megkétszereződne. Az egyelőre nem pontosan ismert, hogy ki és milyen formában állja majd az építkezés – szintén nem pontosított, de ezermilliárdokban mérhető – költségeit. Az előző kormány leszögezte, a költségvetés nem ad pénzt: a beruházást a közvetlen tulajdonosnak, az állami Magyar Villamos Műveknek (MVM) kell kigazdálkodnia. Az MVM ezt vállalta is. A vonalon a kormányváltás és az új MVM-vezetés semmódosított.Ugyanakkor pénz tekintetében azóta nem hangzottak el ilyen egyértelmű vállalások. A lehetséges kivitelezőkkel viszont gőzerővel folynak a háttértárgyalások. Az orosz kormány a kétoldalú megbeszéléseken rendre ajánlkozik, amit Magyarország a többi ügy kapcsán ütőkártyaként kezelt.Most viszont a francia Arevával folytatott tárgyalásokat követően tette közzé az NFM, hogy jövő év elején kiírják a létesítési pályázatot. Szakértők szerint mindemellett még egy évtized is beletelhet, mire egy új atomblokk üzembe áll.