„A világ bármelyik pontján történhetnek földrengések, ennyi erővel sehol sem szabadna építeni atomerőművet. Mégis épülnek, mert léteznek olyan technikák, amelyekkel a tízezer évente egyszer előforduló rengéseket is kivédhetik. A fukusimai atomerőművet sem a földrengés tette tönkre, hanem az, hogy ezt a természeti csapást újabb természeti csapás, egy hatalmas szökőár követte. A létesítmény az első csapást még túlélte, a másodikat már nem” – nyilatkozta Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója (képünkön).

Fukusimánál a biztonsági rendszer leállította a reaktorokat, de a fűtőelemeket ezután is folyamatosan hűteni kell, a dízelgenerátorral működtetett szivattyúk azonban tönkrementek a szökőár során. A túlhevülő fűtőelemekből kiszabaduló hő és bomlástermékek vezettek a robbanásokhoz, a tüzekhez.

A világ most arról vitatkozik, szabad-e a Föld egyik legaktívabban rengő zónájában atomerőművet üzemeltetni. Japánban ráadásul valamennyi atomerőmű a tengerpartokra épült, mert így oldották meg a legegyszerűbben a hűtést. Rónaky szerint a szigetországnak nincs sok választása. Több mint százmillió embert, illetve a világ egyik legfejlettebb gazdaságát elektromos árammal kell ellátni. Ám Japánban nincs szén, kőolaj és földgáz, a vízenergiára sem lehet alapozni az energetikát, marad a nukleáris technológia.

Rónaky József szerint a sérült atomerőmű nem indulhat újra, arról le kell mondani. Attól azonban nem kell tartani, hogy a környezetbe jelentős mennyiségű sugárzó anyag kerül, attól pedig végképp nem, hogy ez nagyobb távolságra eljuthat.

Brüsszeli döntés szerint Európában az atomerőműveket úgynevezett stressztesztnek vetik alá, de még nem világos, hogy milyen szempontok szerint tesztelik majd a blokkokat. Paksnak ettől a teszttől nem kell tartania, mert az elmúlt évtizedekben százmilliárdokért fejlesztették a biztonságot – áramkimaradás esetén itt is dízelgenerátorral hajtanák a szivattyúkat. Noha az atomerőmű blokkjainak tervezésekor eredetileg nem szerepelt biztonsági szempontként a földrengésállóság, ma a paksi blokkok a tízezer évente egyszer előforduló földmozgásokat is kibírják.