A szolgáltatások és az élelmiszerpiac zavaraival küszködő japán emberek félelmét azonban növelhette, hogy életükben először televíziós képernyőn láthatták császárukat. Akihito ugyanis összefogásra szólított fel a soha nem látott nehéz helyzetben.

Az Európai Unió is óvatosan fogadja a helyzet kezelésével kapcsolatos tokiói bejelentéseket, a közösség energetikai biztosa azt állapította meg, hogy a reaktorbaleset kicsúszott az ellenőrzés alól. Szakértők szerint is valószínű, hogy megsérültek reaktormagok, és ezért emelkedik a sugárzási szint.

Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy egy időre a mentésben még részt vevő ötven bátor dolgozót kihozták az egyre romosabb erőmű területéről, a hatóságok pedig két és félszeresére, száz millisievertről kétszázötvenre emelték a hivatalos évi sugárzási határértéket. Ugyancsak a veszélyhelyzet erősödésére utal, hogy a Pentagon a sérült rektorok körüli nyolcvan kilométeres körzetbe nem engedi belépni a mentésben részt vevő katonáit, a hadsereg számítógépes rendszerében pedig tucatnyi népszerű honlapot blokkoltak, hogy elegendő sávszélesség maradjon a katasztrófavédelem céljára. Washington kémrepülőgépet is küldött Fukusima fölé, katonái pedig káliumjodid tablettákat szednek.

A szökőár, a földrengés és a reaktorrobbanások okozta károk egyelőre felmérhetetlenek, a halottak száma becslések szerint tízezrekre emelkedhet. Egyre több ország hívja vissza polgárait Tokióból.

Fukusima egyelőre megoldatlan veszélyhelyzetként áll a világ előtt, és nincs garancia arra, hogy nem okoz a csernobilinál nagyobb katasztrófát.

Csernobilt idézik fel a fukusimai képek – erősek az európai aggodalmak