Az erőszak miatt lemondott a síita egészségügyi miniszter, ugyanis a tüntetők –ahogy az ország lakosságának nagy része is – síita, a vezetés viszont szunnita muszlim. A kormányerők tegnap körülvették a kórházakat is, ahova a BBC szerint nem engednek be senkit. A sérült tüntetőket így mecsetekben, lakásokban ápolják. A minap Bahreinbe érkezett szaúdi csapatok állítólag nem vettek részt a tüntetés szerdai leverésében. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Kairóban úgy nyilatkozott, „rossz döntés” volt az öbölállamok részéről, hogy csapatokat küldtek Bahreinbe, ahol tegnap egyébként három hónapra szükségállapotot vezettek be. A térségbeli szunnita monarchiákat nyugtalanítja, hogy az ellenzéki síita erők tüntetései nyomán a szintén síita Irán esetleg nagyobb befolyáshoz jut a régióban. Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök szerint a tüntetés erőszakos leverése „igazolhatatlan” volt. Libanonban tegnap a síiták szimpátiatüntetést szerveztek, és Irakban hasonlóra szólított fel Muktada asz-Szadr síita hitszónok.

Líbiában a Moammer Kadhafihoz hű erők tovább nyomultak az ellenzék által felügyelt keleti területeken. Ellentmondó hírek érkeznek a térségből, de úgy tűnik, a kormány csapatai most már Adzsdabíja városát is elfoglalták az ellenzéktől. Ez az utolsó város Bengázi előtt, ahol az átmeneti kormány egyik tagja, Dzsalal al-Gallal tegnap közölte: a városban „népirtás” lesz, ha Kadhafi erői megérkeznek. A BBC helyszínen tartózkodó riportere szerint a városban egyre nyugtalanabb a hangulat. Szaif al-Iszlam, Kadhafi fia azt közölte tegnap: Bengázi 48 órán belül elesik. A Kadhafihoz hű erők tankkal lőtték Líbia harmadik legnagyobb városát, a nyugati Miszratát is, hogy viszszavegyék az ellenzéki fegyveresektől.

Libanon, Nagy-Britannia és Franciország arra biztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, minél előbb döntsön a repüléstilalmi övezet bevezetéséről, ám ezt nem minden ENSZ BT-tag támogatja. A kérdésről ma szavazhatnak New Yorkban.

Jemenben ismét több tízezren tüntettek. A Reuters szerint az ellenzék soraiban feszültség alakult ki a tüntetéseket eredetileg szervező egyetemisták és a tiltakozáshoz most csatlakozó törzsi vezetők között. A fiatalok úgy érzik, a törzsi vezetők szeretnék learatni a tüntetéseken esetleg elért babérokat. Ali Abdullah Szaleh elnök a törzseket különböző anyagi, illetve infrastrukturális juttatásokkal kenyerezte le eddig. Ha bizonyos törzsek most állást foglalnak az elnökkel szemben, és fegyvert fognak, polgárháború törhet ki az amerikai szövetségesként számon tartott országban – elemezte a helyzetet a Reuters.

Újságírót tartóztatnak le az öbölbeli biztonsági erők Manamában