Kelet felé szorítják a líbiai felkelőket
A líbiai diktátor csapatai – köztük sok a fekete-afrikai országokban toborzott zsoldos – a rezsim légiereje fölényének is köszönhetően nyomulnak kelet felé. A hírek sokszor ellentmondóak, mert az utóbbi napokban a frontvonal gyakran változott a sivatagi városok körül. Szinte bizonyos, hogy elesett az-Zavija, a fővárostól, Tripolitól nyugatra lévő egyetlen olyan város, amely a felkelők kezében volt. Elfoglalták Kadhafi emberei Brega olajkikötőjét. A líbiai állami televízió szerint Kadhafi emberei „totálisan ellenőrzik” Adzsdabija városát. Ezt a hírt a Reuters is megerősítette, a brit hírügynökség tudósítója látta, amint a felkelők kivonulnak a városból. A város ellen Kadhafi egyik fia vezette a diktatúra elitegységeit. Ez azért is keserű hír a felkelők számára, mert ez a város állta eddig útját a diktatúra osztagainak a Bengázi és Tobruk felé vezető utakon. Bengázi a felkelés és a felkelők ideiglenes kormányának a központja.
A hírek arról számolnak be, hogy a rosszul felfegyverzett és szervezetlen felkelő csapatok képtelenek az ellenállásra, miután a diktatúra légiereje csapásokat mér rájuk a levegőből. Az Arab Liga ugyan a múlt héten támogatta a „no-fly”, azaz repüléstilalmi zóna létrehozását Líbia légterében, ez azonban csak óhaj maradt. Annál is inkább, mert Franciaország (és a hozzá csatlakozott Nagy-Britannia) képtelen volt elérni a G8 külügyminiszteri tanácskozáson, hogy döntésközeli állapotba juthasson a repüléstilalom ügye. „Az amerikaiak a Biztonsági Tanácsba tartanak, az oroszok több részletet szeretnének, a németek pedig teljesen blokkolják az ügyet” – mondta a Reutersnak egy diplomáciai forrás, aki szerint időzavarban vannak, ha politikai hátteret akarnak teremteni az akcióhoz. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kifejtette, hogy az Arab Ligának pontosabb javaslatokat kellene tennie a zóna létrehozásával kapcsolatban, s újabb tájékoztatást kért az araboktól.
Guido Weterwelle német külügyminiszter újságíróknak azt mondta, hogy „nem akarjuk, hogy beszippantsanak minket egy észak-afrikai háborúba, s nem akarunk csúszós pályára kerülni, amely háborúban végződik”. A hírügynökségi tudósításokból kiderül, hogy ugyan a G8 külügyminiszterei egyetértenek abban, hogy jó lenne megszabadulni Kadhafitól, de arra vonatkozóan a legkevésbé sincs elképzelésük, hogy ezt miként tegyék.Hillary Clinton amerikai külügyminiszter eközben Párizsban Mahmud Dzsibrillel, a bengázi székhelyű Líbiai Nemzeti Tanács tagjával tárgyalt, majd Kairóba repült.
Az idő fogy, s ma már a felkelők sem ellenzik a külföldi beavatkozást olyan hevesen, mint a lázadás kezdeti napjaiban. Kadhafi pedig azzal fenyegetőzött a hét végén, hogy amennyiben a Nyugat katonai lépéseket tesz, akkor szent háborút, dzsihadot hirdet és szövetségre lép az al-Kaidával.
Schulz muzulmán katonákat küldene Líbiába
Az Európai Parlament szocialista frakcióvezetője budapesti látogatása alatt nyilatkozott munkatársunknak, aki emlékeztette rá, hogy több európai kormányfőt is bírált a Líbiával kapcsolatos nyilatkozataik miatt.
– Végre egy hangon kéne beszélni. De ehelyett David Cameron, Nicolas Sakozy és Angela Merkel külön-külön nyilatkozatokat tesz. Holott Magyarország az unió soros elnöke, Orbán Viktornak kellene ebben az ügyben megszólnia. És itt mindjárt védelmembe is veszem a magyar kormányfőt, nem az ő hibája, hogy ez nem így történt.
– Támogatná a katonai beavatkozást is?
– Jó lenne, ha valaki végre válaszolna három kérdésemre: igaz-e, hogy a líbiai kikötőkből még mindig olajtankerek futnak ki? Igaz-e, hogy európai olajkonszernek még mindig megveszik ezt az olajat? Igaz-e, hogy a pénz Kadhafi kasszájába megy? Kadhafi ugyanis ebből fegyvereket vesz, zsoldosokat fizet és támogatókat vásárol. Elsőként tehát a teljes gazdasági bojkottot kellene elérni. Óvnék az emocionális megoldásoktól: nézzük meg, hogy mi történik Irakban és Afganisztánban, ahova végül katonákat küldött a NATO és az Egyesült Államok. A repüléstilalmi övezet, a no-fly zone pedig azt jelenti, hogy lelőjük a repülőgépeket és bombázzuk a földön állókat. De ki? Nagy-Britannia, Franciaország vagy Németország? Attól tartok, ezzel a nem megfelelő emberek kezére játszanánk. Végül pedig, ha mégis katonákat kell küldeni, akkor azoknak a muzulmán országokból kellene jönniük, mert különben attól tartok, gyorsan szent háborúvá fajulna a helyzet.
