Földrengésre készültek, cunamira nem...
„Nem lett volna szabad a fukusimai atomerőművi balesetnek megtörténnie” – nyilatkozta lapunknak Gadó János, az MTA Atomenergia Kutatóintézet igazgatója. A szakember szerint az atomerőmű túlélte a földrengést, de a telepre lecsapó tízméteres cunamira nem készültek fel a tervezők. Az áramkimaradás, majd a hűtés leállása vezetett oda, hogy három blokk használhatatlanná vált. A hűtés létfontosságú az atomerőművekben, de nemcsak az energiatermeléskor, hanem a reaktor leállítása után is. A fukusimai biztonsági rendszer a földrengés után másodpercekkel leállította a blokkokat, de a leállás után hét-tíz napig folyamatosan hűteni kell az üzemanyagot. A hűtést viszont nem tudták a japánok biztosítani.
Gadó János szerint a világ egyik leginkább földrengésveszélyes területének számító Japánban a földmozgásokat figyelembe veszik a tervezéskor. Az európai atomerőműveket az elképzelhető legsúlyosabb természeti csapások kivédésére is alkalmassá teszik. (Paks a 6,5-es erősségű földmozgásoknak is ellenáll. – A szerk.) A fizikus szerint meg kell érteni, hogy a harminc éve működő atomerőműben pontosan mi történt. A katasztrófa hoszszú távú hatásait ma még nem lehet felmérni, az biztos, hogy Csernobil után huszonöt évvel az atomellenesek újabb jelentős muníciót kaptak érveikhez.
