A 75 éves dalai láma, aki egy ideje már ismételgeti ezt a szándékát, most azt mondta: eljött az ideje annak, hogy átengedje a tisztséget „egy szabadon választott vezetőnek”.

A jövő héten ül össze a száműzetésben élő tibetiek parlamentje, és mint a dalai láma közölte, javasolni fogja a tanácskozáson az alkotmányuk módosítását. A dharamszalai emigráns kormánynak 2001 óta már van egy választott miniszterelnöke, egy másik láma, Sampdhong Rinpoche személyében, aki a gyakorlati teendőket irányítja. A tervezett változtatás mégsem csupán szimbolikus jelentőségű lenne, hiszen a jelenlegi dalai láma, Tendzin Gyaco megőrizte ceremoniális politikai szerepét, így a tibeti buddhisták ügyének képviseletét külföldön. A fordulat lényege abban állna, hogy a tibeti mozgalom demokratikus alapot kapna, és nemcsak a hagyományokra épülne. A sorrendben immár 14. dalai láma, Tendzin Gyaco mindössze tizenöt éves volt, amikor formálisan „államfő” lett – azután, hogy a kínai csapatok 1950-ben bevonultak Tibetbe. Ám kilenc évvel később a kínai megszállás elleni sikertelen felkeléskor elmenekült a Himaláján át Indiába. Azóta tart viszálya Pekinggel. Miközben az utóbbi években a függetlenség helyett Tibet autonómiájáért áll ki, ráadásul erőszakmentes eszközökkel, Kína reakciós ellenségként kezeli, és szeparatista törekvésekkel vádolja. A megfigyelők szerint a pekingi vezetés immár a halálára vár, ezért futottak zátonyra a dalai képviselőinek többszöri tárgyalásai Kínában.

A legutóbbi vitát az váltotta ki, hogy a dalai láma felvetette: még életében kijelölné utódját. 1995-ben, a második legfontosabb tibeti vallási személyiség, a panchen láma utódlása éles, össze tűzésekbe torkolló feszültséget okozott a kínai kormány és a tibetiek között. Miközben a dalai láma és követői a reinkarnáció logikájával megtalálták jelöltjüket, Kína azóta is házi őrizetben tartja az immár fi atalemberré cseperedett gyereket, és helyébe saját kiválasztottját állította.

A hagyomány szerint a dalai – miként a panchen – halálakor a vezető lámák hozzákezdenek a reinkarnáció szellemében egy olyan fiatal megtalálásához, aki lehetőleg akkor született, amikor az előd elhunyt. De más jelek is segíthetnek az utód kiválasztásában. A kínai kormány által Tibet kormányzásával megbízottPadma Choling most – a pekingi Népi Gyűlés ülésszaka alkalmával – azonnal elutasítóan reagált a dalai láma ötletére, mondván, láma életében nem jelölhet utódot, mert ez ellentmond a reinkarnációnak, Tibet egyedi kultúrája ezeréves tradíciójának. Kínai történészek pedig felidézik, hogy a Qing-dinasztia idején a császár adta a végső áldást a tibeti lámák jelöltjére, amiből következik, hogy ez most a pekingi kormány hatásköre.

A politikai és a vallási vezetői szerep különválasztásával az idős dalai láma alighanem elébe kíván menni annak az űrnek, amit elhalálozása okozhat. A több mint százezer főnyi emigránsok körében jelentős, főleg fiatalok csoportjai nem értenek egyet erőszakmentes útjával, és radikálisabb megoldást szeretnének. Megjósolhatatlan Kína tibetiek lakta részein is a dalai láma halálának következménye, mivel három éve (a felkelés évfordulója kapcsán) a szerzetesek lhászai békés megmozdulása erőszakos összecsapásokba torkollott, a hivatalos közlés szerint húsz halottat követelve. A Népi Gyűlés ülése alkalmából egy tibeti illetékes megerősítette – amit a turisztikai irodák már közöltek –, hogy márciusban külföldiek nem látogathatnak Tibetbe. A döntést a hideg időjárással, a szállodai kapacitások szűkös voltával és biztonsági megfontolásokkal indokolták. Pekingben a külügyminisztérium szóvivője, Jiang Yu „a nemzetközi közvélemény megtévesztésére szánt trükknek” minősítette tegnap a dalai láma lemondási szándékát a politikai vezetésről. A szóvivő szerint „vallási köpenyegben” úgyis folytatni próbálja Kína szétszakítását célzó aktivitását.