Az irat nélkül nem fogadták el a honosítási kérelmét. – Először Kolozsvárra mentem, a konzulátusra. Ott azt mondták, hozzak anyakönyvi kivonatot, a papunktól viszont azt a választ kaptam, hogy az anyakönyv nincs a plébánián – meséli.

Erdély Romániához csatolása után a román közigazgatás elkobozta az egyházi levéltárakat, sok esetben az anyakönyveket is. Utóbbiakra – akkor is – a honosításhoz volt szükség. – Gyerekkoromban sokat ministráltam, és emlékszem, hogy a plébánosunk sokáig bejárt a néptanácshoz anyakönyvet fordítani. Csak ő tudott latinul – idézi fel az 1943-ban magyar állampolgárnak született Szabó László. A keresztlevelét mutatja: „Látja, én hivatalosan 1957-ben lettem román állampolgár.”

A tavaly elfogadott magyar törvény szerint az állampolgárság megszerzéséhez elsődlegesen a felmenő anyakönyvi kivonata alkalmas a leszármazás igazolására. Ennek hiányában bármilyen régi magyar okiratot elfogadnak, azonban a magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat végig követhető legyen. Katalin számára az anyakönyvi kivonat alternatívája is zsákutcának bizonyult. „Csupán” azt kellett volna kimutatnia, hogy az 1928-ban román állampolgárnak született apja 1940–45 között a bécsi döntéssel Magyarországhoz csatolt területen élt. Ezt szintén plébánosi igazolással tehette volna meg, de kiderült, hogy az egyházi járulékok befizetésére vonatkozó iratok is hiányoznak. Végül két hete egy budapesti anyakönyvvezető kiderítette, hogy nincs szükség semmiféle igazolásra. – A születési bizonyítványokba annak idején bejegyezték a szülők életkorát, ennek alapján pedig kibogozták, hogy az apám apja magyar állampolgár lehetett. Így a kérelmemet elfogadták – fűzi hozzá.

A jövőben nem kell megjárniuk hasonló kálváriát az erdélyi magyaroknak, ha életbe lép az a törvény, amelyet az RMDSZ két képviselője terjesztett elő. A javaslatban az áll, hogy az egyházak visszakapják a teljes levéltárat, beleértve az anyakönyveket is. Feltétel, hogy rendelkezzenek az iratok tárolásához szükséges helyiségekkel, ellenkező esetben az anyagok az állami levéltárnál maradnak, de szabadon hozzáférhetők lesznek az egyházak számára.

A tervezetet a szakbizottság már megvitatta, és Máté András Levente szerint két héten belül a plénum is elfogadhatja. – A javaslatot a szaktestület két ellenszavazattal támogatta – húzza alá Márton Árpád is, aki a művelődési bizottság tagja. A román parlamentben az a gyakorlat, hogy a bizottsági vita után a javaslatok többnyire nem módosulnak. – A plénum legfeljebb elutasít egy-egy felvetést, de remélem, hogy ebben az esetben ilyesmire nem kerül sor – fűzte hozzá az RDMSZ képviselője.