Magyarország meg fogja találni az egyensúlyt
– Módosították a magyar médiatörvényt, de továbbra is hallani nemzetközi kritikákat. Elégedett-e az amerikai kormány?
– Nem tekintjük magunkat döntőbírának abban, hogy a jogszabály helyes vagy helytelen-e. Én és kormányom is azon az állásponton vagyunk: a „beszélgetést” az érdekelteknek kell lefolytatniuk, Magyarországon. A „nirvánát” akkor érhetik el, ha egyetértés alakul ki arról, hogy a törvény betölti a szerepét, védi az érintetteket és az államot is. Nem az amerikai kormány feladata kijelenteni: eljutottak-e idáig vagy sem.
– Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövetnek a médiát érintő véleménycikke nemrég épp lapunkban jelent meg. A magyarországi fejlemények álltak-e az „üzenet” hátterében, vagy Hillary Clinton külügyminiszternek a globális internetes szabadságról szóló beszéde?
– Időben és tartalmilag a külügyminiszter felszólalásához igazítottuk. Gyakran úgy járunk el, hogy a miniszter mondanivalója az adott ország médiavilágához igazítva is visszhangot kapjon. Ezt próbáltuk Magyarországon is megtenni. Úgy vélem, az internetes szabadságról folytatott viták üzenete igen erőteljes manapság: érezzük a hatását Egyiptomban, Tunéziában, más közel-keleti országokban. Akár az internetes, akár általában a véleménynyilvánítás szabadságáról beszélünk, nekünk a lehető legjobb példát kell mutatnunk. Sokan most újonnan lépnek be a véleménynyilvánítás szabadságának világába. Talán többen, mint a történelem folyamán bármikor.
– A Johns Hopkins Egyetemen elhangzott februári felszólalásának volt egy mondata, amelyet nem értettek világosan Budapesten. Ön azt mondta: a magyar kormány az EU által elvárt technikai kiigazításon túlmenően is kifejezte hajlandóságát a törvénymódosításra. Mire utalt ezzel?
– Nem tudom tökéletesen értelmezni a párbeszédet, ami az Európai Bizottság és az EU egy tagállama között zajlik. Az ilyesmik sokszor nagyon technikai jellegűek. Ugyanakkor az a benyomásunk, hogy a módosítások végső csomagja kissé túlment azon, mint amenynyit Brüsszel kért. Mindössze erre utaltam. Nem teszek úgy, mintha tudnám, megoldódott-e minden probléma. Mindenesetre úgy tűnik, jóhiszeműen tettek erőfeszítést, különösen a bizottság és a magyar kormány közötti, az irányelvekről folytatott tárgyalások kontextusában. És ez jó dolog.
– Felteszem, örülni fog a magyar alkotmánynak is, hiszen ez az első a világon, amelyet amerikai terméken, az Apple iPad táblagépén fogalmaznak.
– Igazán? Ez tényleg fantasztikus! (nevet)
– Ami azonban a tartalmat illeti, februárban nem mulasztotta el, hogy felvessen néhány szempontot: így a pártok feletti széles konszenzust, a szabadságjogokat védelmező erős és független intézményeket, a fékeket és egyensúlyokat. Mindennek tükrében optimista-e a várható végeredményt illetően?
– A folyamat megkezdődött. A vitában, ha jól értem, sokan, köztük a kormány is, előállnak az elképzeléseikkel. Az alkotmánynak – legyen szó Magyarországról, az USA-ról vagy más államról – széles körű támogatottságra alapozott, a jövőnek szóló, tartós dokumentumnak kell lennie, amelyről úgy látják: védelmezi minden egyén jogait, továbbá fékeket és egyensúlyokat hoz létre. Mint ilyennek, ki kell állnia az idő próbáját. Nekünk 230 éves tapasztalatunk van az alkotmányunkkal kapcsolatban, ami persze lehet, hogy nem tökéletes. Bízom benne, hogy Magyarország, a demokratikus értékeket tiszteletben tartó múltjával, meg fogja találni az egyensúlyt. Semmi okom nincsen rá, hogy kétségbe vonjam az alkotmányozók képességét arra: jó és erős dokumentummal állnak elő. Olyannal, ami megnyugtatja a közvéleményt, például a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban.
– Az említett panelbeszélgetésen elhangzott az „irányított demokratikus rend” kifejezés a magyarországi fejlemények leírására. Egyetért-e ezzel?
– Ezt Charles Gati professzor mondta, aki a közép-európai demokratikus folyamatok kiváló kutatója, és jó barátunk is. Nem akarok spekulációba bocsátkozni a megfogalmazásával kapcsolatban. Nem is vág a szakterületembe, hiszen nem politikatudománnyal foglalkozom. Annyit mondhatok: minden demokrácia akkor virágzik, ha léteznek azok a csatornák, amelyeken keresztül az emberek kifejthetik véleményüket, ezek a vélemények hallhatóak is, figyelembe is veszi őket a kormány. Racionálisan és rendszeresen. Eközben továbbá kiigazításokat is tesznek, hogy tükrözzék a nép akaratát. Ilyesmi történt Magyarországon a Fidesz-kormány megválasztásával is. Ez is a nép akaratának kifejezési módja volt. Vannak más módjai, például a médiatörvénnyel kapcsolatban. Teljes a magyarokba vetett bizalmam, hogy megtalálják az utat e bonyolult kérdésekben. Mégpedig túl sok külső tanács nélkül, főleg ami az Egyesült Államokét illeti.
– Mi a véleménye arról, hogy az EU keleti partnerségi csúcsértekezletét a magyar uniós elnökség idejéről a lengyelre halasztották?
– Feltételezem, csupán időzítési problémáról volt szó. Lehet némi tartalmi magyarázata is, de csak azért, mert a keleti partnerséghez kötődő uniós szomszédságpolitika az elmúlt hetekben igen bonyolulttá vált, mégpedig a déli dimenzió (Észak-Afrika – a tud. megj.) miatt. Amerikának érdeke, hogy a keleti partnerség virágozzék. Elég sokat fordítunk Európa keleti szélére, Moldovára például 235 millió dollárt.
– A partnerségi csúcsot eredetileg a Tom Lantos Intézet májusra tervezett megnyitásához időzítették. Mit vár az intézettől?
– Noha nagyra becsüljük néhai Tom Lantos kongresszusi képviselőt, nem az amerikai kormányhoz kötődő intézetről van szó. Csodálatosnak tartjuk, hogy ilyesmi megvalósul Budapesten. Az intézmény megnyitásának időpontja és módja főként a működtetőkre tartozik.
– Számíthatnak-e a magyarok Clinton külügyminiszter részvételére a megnyitón?
– Nem véglegesítették a naptárát abból a szempontból, hogy abban szerepelt volna a keleti partnerségi csúcs. Clinton aszszony időbeosztása továbbra is képlékeny. Az viszont érdekünk, hogy az amerikai kormányt megfelelően képviseljék az eseményen.
