Mindkét egyeztetésen részt vett Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője, aki pénteken a csúcsról Gödöllőre utazik, ahol az uniós külügyminiszterek informális alapon folytatják az eszmecserét.

Mind az uniós, mind az atlanti tárgyalások résztvevői azt hangoztatták, egyetértés mutatkozik, hogy túl kell lépni Kadhafin, a líbiai rezsim által a polgári lakosság ellen végrehajtott támadásoknak véget kell vetni, miközben fel kell készülni egy esetlegesen sokkal súlyosabb humanitárius katasztrófára is. Bármiféle katonai akciónak azonban három alapelven kell alapulnia: az események tegyék szükségessé, a Biztonsági Tanács adja meg a felhatalmazást, s az Arab Liga is egyezzen bele.

A külügyminiszterek a humanitárius válsággal foglalkoztak, hiszen – mint Martonyi János elmondta – egymillió egyiptomi és több mint egymillió ázsiai és afrikai tartózkodik még Líbiában. Ám, hogy nyomást gyakoroljanak Kadhafira, újabb öt líbiai pénzügyi szervezet ellen hirdettek meg szankciót. A cél csütörtökön mindenképpen az volt, hogy az államés kormányfők határozott üzenetet küldjenek a líbiai vezetőnek, hogy minél előbb mondjon le hatalmáról, s ha nem teszi, igyekezni fognak ezt kikényszeríteni.

A magyar tárcavezető, aki előző nap Kairóban tárgyalt, kérdésekre nem bocsátkozott részletekbe, vajon a líbiai vezető által Európába menesztett küldöncök Kadhafi távozásáról puhatolóznak-e, s hogy az amerikai elnök megjegyzése a fegyverembargó rugalmasságáról a felkelők felfegyverzését illetően vajon miképpen értelmezendő. Azt viszont elmondta, s később lapunknak ezt a NATO brüsszeli központjában Hende Csaba védelmi miniszter is megerősítette, hogy a szankciók nak érvényt kell szerezni.

A NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen azt hangoztatta, hogy a Földközi-tengeren sűrűbben járőröznek majd a hajók, miközben a térségben folyamatos az AWACS felderítő repülőgépek tevékenysége. A repülési tilalmi zóna elrendeléséhez azonban több idő kell. Mint Martonyi János utalt rá, a Biztonsági Tanács, amelynek e katonai beavatkozáshoz az engedélyt meg kéne adnia, egyelőre nem egységes, s az álláspontok csak a líbiai fejlemények eszkalálódása nyomán közeledhetnének. De élénk egyeztetések folynak az oroszokkal és a kínaiakkal. Amerikai részről közben kizárták annak eshetőségét, hogy Washington egyoldalúan beavatkozna, míg a hírszerzés felelőse egy kongresszusi bizottság előtt úgy nyilatkozott, hogy Kadhafi hosszabb távon felülkerekedhet a polgárháborúban. Az uniós tanácskozáson nem merült fel az európai olaj- és gáz vásárlások kérdése, miként a bengázi ellenzéki tanács elismerése sem, mert ez a tagországok ügye, nem az EU-é, amely országokat ismer el, nem kormányokat. A franciák, akik a pénteki csúcsot összehívatták, előre szaladtak a de facto elismeréssel, de például a NATO-ban – a csütörtöki párizsi nyilatkozatokkal ellentétben – nem szorgalmazták a mielőbbi katonai akció megindítását, amelynek tervezéséhez azonban a védelmi miniszterek hozzájárultak.

Ma csúcsszinten egyeztetnek az uniós állam- és kormányfők. Várhatóan elfogadják a mediterrán partnerségi program átalakítását az Európai Bizottság minapi javaslata alapján. Eszerint segíteni kívánják a demokratikus átalakulást a térségben, s ehhez gazdasági-kereskedelmi kedvezményekkel is hozzájárulnak.