Az alkotmánymódosítással megbízott jogásztestület ugyan fontos pontokon változtatott a jelenlegi alaptörvényen, de elképzelhető, hogy ez nem elég az ellenzéknek. A március 19-én a választók elé kerülő módosítások könnyebbé teszik elnökjelölt állítását és az államfő hivatali idejét két ciklusban maximalizálják. Kötelező lesz az alelnök kinevezése, átalakul a választások tisztaságának felügyelete. Új alkotmány megfogalmazását az elnök vagy a parlament fele kezdeményezheti, a rendkívüli állapotot az elnök csak a parlament jóváhagyásával vezetheti be, hat hónap után pedig népszavazást kell tartani róla.

Az ellenzék szerint azonban önmagában kevés az alkotmánymódosítás, az elnöki jogkörök továbbra is túl szélesek, s több kiegészítő, de fontos jogszabállyal (mint pl. a párttörvény) nem foglalkozott a jogásztestület. – A siettetett átalakulás ahhoz vezet, hogy a régi rezsim struktúrája érintetlenül fenn fog maradni –mondta Csicsmann László. Az ellenzék épp ezért szeretné, ha – a tervekkel ellentétben –előbb lenne az elnökválasztás, mint az új parlament megválasztása, hogy az újonnan alakuló és bejegyzésre váró pártoknak legyen idejük a felkészülésre. A szakértő szerint a hadsereg az ellenzékkel feltehetően egy olyan elnök személyében egyezik majd meg, aki mérsékelt, és nem szól bele a katonai-bürokratikus rendszerbe. Kérdés ugyanakkor, hogy az ellenzék mennyivel lesz elégedett, és mit hoz a regionális átrendeződés. Döntő fontosságú lehet az is, ki bírja majd kihozni az országot a politikai válság, a turisták elmaradása által okozott gazdasági válságból.