Mély töprengésbe zuhant az uniós diplomácia. A bizottság elnöke,JoséManuel Barroso, aki nem sietett véleményt alkotni a líbiai és általában az észak-afrikai eseményekről, a múlt héten szorgalmazta Kadhafi távozását, miközben új együttműködést ígért a népi megmozdulások színterévé vált országoknak. Elsősorban a francia kormány kezdeményezésére csúcstalálkozót is tartanak pénteken, s előtte csütörtökön a külügyminiszterek munkaebédelnek. Ezzel párhuzamosan a NATO védelmi miniszterei is kétnapos rendes ülést tartanak Brüsszelben, s a napirend élére tolakodott Észak-Afrika és a Közel-Kelet.

S miközben a britek és a franciák az ENSZ Biztonsági Tanácsában kezdeményeztek konzultációkat a repülési tilalmi zóna kijelöléséről – ami egyfajta katonai beavatkozást vetít előre –, Brüsszelben vezető diplomaták azzal érvelnek, hogy ezt a lépést nagyon meg kell fontolni, mert az arab közvélemény valószínűleg rosszul fogadná a nyugati közösség, pontosabban a NATO ilyen jellegű beavatkozását. Ám közben arra is utalnak, hogy az Arab Liga is szorgalmazza a repülési tilalom elrendelését, s az Afrikai Unió is élénk diplomáciai tevékenységbe kezdett. A BT-ben viszont orosz és kínai ellenállás szerveződik. Az óvatossá váló brüsszeli nyilatkozók szerint az unió központjában nem is fontolgatják, hogy komolyan vegyék a líbiai vezetés ajánlatát a független nemzetközi vizsgálat elvégzésére, hiszen a Biztonsági Tanács másfél hete lényegében a hágai Nemzetközi Bíróság hatáskörébe utalta a Kadhafi-rezsim esetleges emberiség elleni bűneinek kiderítését.

A friss brüsszeli megnyilatkozások azonban számot vetnek immár több eshetőséggel: leginkább azzal, hogy Líbiában valóban törzsi alapon polgárháború bontakozik ki. Miközben Catherine Ashton külügyi főképviselő találkozott a líbiai bengázi ellenzéki tanács küldöttségével, Brüsszelben azt hangoztatják, hogy nem akarnak beleszólni a belső folyamatokba. Meglehet, az óvatosság csak látszólagos, mert közben egyértelmű, hogy humanitárius célból nem zárják ki a katonai beavatkozás és a további szankciók eshetőségét. A pénteki állam- és kormányfői állásfoglalás tervezetében pedig egyelőre szerepel az a kitétel, hogy Kadhafinak mennie kell.

A védelmi miniszterek találkozóját megelőző nyilatkozatában nyilván tudatosan fogalmazott kétértelműen Anders Fogh Rasmussen főtitkár, amikor kijelentette, hogy a szervezet nem készül beavatkozásra Líbiában, de ha készülne, ahhoz ENSZ-felhatalmazásra lenne szüksége. Amúgy már most is készen áll minden eshetőségre, mert nem nézheti tétlenül a polgári lakosság elleni támadásokat.

Líbiai lázadó gránátvetővel lövi a gáztározót Ras Lanufnál