Az Európai Unió az elmúlt időszakban mindkét félre jelentős nyomást fejtett ki, hogy három évvel Koszovó függetlenné válása után végre közvetlenül is szót váltsanak egymással. Borisz Tadics szerb államfő ugyan tavaly ősszel már járt Koszovóban az ottani szerb ortodox pátriárka beiktatása alkalmából, de Pristina képviselőivel nem találkozott.

Az EU részéről főleg Belgrád meggyőzése ment nehezen, amely változatlanul nem ismeri el független államként az egykori szerb tartományt. Brüsszel azonban világossá tette a szerb kormány számára, Belgrád európai integrációs perspektívája elképzelhetetlen a Koszovóval való kiegyezési folyamat beindítása nélkül. Catherine Ashton, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a tárgyalások küszöbén a szerb és a koszovói médiának külön-külön adott nyilatkozatában egyaránt kiemelte, hogy a közvetlen párbeszéd megerősíti a két állam uniós esélyeit. Azt is bejelentette, az EU nemcsak szoros figyelemmel követi majd a megbeszéléseket, hanem Robert Cooper tanácsadó révén ezeken közvetlenül részt is vesz. A koszovóiak mindenesetre abban reménykednek, hogy a tárgyalásokba előbb-utóbb bekapcsolódik majd Washington is.

Hírek szerint az igazán nagypolitikai kérdések egyelőre nem kerülnek terítékre Brüsszelben. Belgrád hivatalosan mereven elutasítja Koszovó elismerését és erről nem is hajlandó tárgyalni. Az előzetes elképzelések szerint az első fordulót a technikai jellegű kérdések uralják majd. A várakozások szerint mindenképpen szóba kerülnek a vámügyi és légtér-ellenőzési problémák. Szerbia ugyanis nem enged be „Made in Kosovo” jelzéssel ellátott termékeket és légterét sem használhatják koszovói repülőgépek.

Az együttélés praktikus kérdésein túlmenően Belgrád a Koszovóban élő szerbek helyzetét kívánja megvitatni Brüsszelben. Pristina viszont a regionális szervezetek munkájába való bekapcsolódás problémáját szeretné mielőbb megoldani, hiszen Belgrád minden lehetséges módon akadályozza az ezzel kapcsolatos koszovói erőfeszítéseket.