'A cigánykérdést dinamittal kell megoldani'

Több cseh újság és internetes portál bírálta az elmúlt napokban Monika Simunková kisebbségügyi kormánybiztost, mert még nem válaszolt Thomas Hammarbergnek, az Európa Tanács emberi jogi biztosának levelére. A biztos aggodalmát fejezte ki cseh politikusok és más közéleti személyiségek rasszista és romaellenes megnyilvánulása miatt.

– A kormánybiztos szó nélkül hagyta azt a találkozót is, amelyet a (saját definíciójuk alapján) „az együttélésre képtelen személyek által sújtott települések” polgármesterei tartottak a morvaországi Bydzovban – írta az Aktualne.cz honlap.

A Mladá fronta Dnes szerint ezen a rendezvényen azt követelték a cseh kormánytól, hogy ruházza fel őket olyan jogkörökkel, amelyek alapján a munkakerülő polgároktól megvonhatnák a szociális segélyeket, a közrendet és a közerkölcsöt veszélyeztető egyéneket pedig kitoloncolhatnák és kitilthatnák az érintett településekről. – A strasbourgi bírálatokon csak mosolyogni tudok. Jöjjenek ide az urak, s győződjenek meg arról, hogy milyen károkat okoznak nekünk a romák – jelentette ki Pavel Louda, a találkozót szervező település polgármestere. Országos felháborodást váltott ki Liana Janácková volt szenátor, az Ostravához közeli Mariánske Hory polgármester asszonya, aki a tanácskozáson úgy vélekedett: a cigánykérdést csak dinamittal lehet megoldani.

– Sajnos egyre több közéleti szereplő ragadtatja magát szélsőséges megnyilvánulásra, amellyel sokan rokonszenveznek – hangsúlyozta Václav Miko, a csehországi roma civil szerveződések szövetségének (ARO) egyik vezetője. Példaként azt az elhíresült menetet említette, amelyen az északcsehországi Litvínovban mintegy hétszáz, szélsőséges nézeteket valló személy „móresre akarta tanítani“ a szerintük élősködő és bűnöző romákat. – Az utcán sokan megtapsolták őket – tette hozzá Miko. A csehországi romák helyzetét tavaly mérte fel Jan Fischer szakértői kormánya.

A terjedelmes elemzés szerint az előző cseh kabinetek és a civil szervezetek jelentős uniós forrásokat is felhasználtak, de erőfeszítéseik egyelőre nem hoztak számottevő javulást a 250 ezres roma nemzetiségű lakosság életminőségében. A gazdasági válság elsősorban a képzetlen munkaerőt, főleg a romákat sújtotta, akik még alacsony komfortú bérlakásaik költségeit sem tudják fizetni. Ezért a város széli gettókba szorulnak, ahova több cseh önkormányzat különösebb mérlegelés nélkül lakoltatja ki őket. Emiatt tovább növekszik a romák szegregációja. A gazdasági válság egyúttal valóságos melegágya a populistarasszista megnyilvánulásoknak, amelyek felett a közéleti szereplők rendre szemet hunynak, tovább fokozva a romák veszélyérzetét – mutat rá a neves szakértők által készített elemzés.

Álarc mögé bújt litvínovi roma. A városban 2008 őszén ötszáz szélsőjobbos a roma negyedet akarta „felszámolni”
Álarc mögé bújt litvínovi roma. A városban 2008 őszén ötszáz szélsőjobbos a roma negyedet akarta „felszámolni”
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.