A román rendszerváltás sajátossága, a véres forradalom lehet az oka, hogy az első demokratikus alkotmány megfogalmazása Romániában két évbe sem telt. Az alkotmányozó gyűlés 1991. november 21-én fogadta el az első rendszerváltás utáni alkotmányt, 414 szavazattal 95 ellenében. Húsz képviselő és 13 szenátor levélben szavazott.

Az RMDSZ (akkoriban a parlament második legnagyobb frakciója) részt vett az alkotmányozásban, de képviselői az alkotmány ellen szavaztak. Két cikkelyt kifogásoltak nagyon. Az első kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. A 148. cikkely tiltja az alkotmány bizonyos előírásainak módosítását, „bebetonozva” egyebek közt a nemzetállami jellegre és az államnyelvre vonatkozó szakaszokat. Az 1991. december 8-án szervezett referendumon az RMDSZ és a két újraalakult történelmi párt – a kereszténydemokrata Parasztpárt és a liberális PNL – nemre buzdított, az alkotmány mellett csak az Ion Iliescu ideiglenes elnök vezette FSN és a szélsőjobboldali PUNR korteskedett. Ennek ellenére 77,3 százalék volt az igenek aránya 67 százalékos jelenlét mellett.

Az 1996-os hatalomváltás, illetve az akkor felállt koalíciós kormány felszínre hozta az alkotmány korlátait, ám a módosításra 2003-ig kellett várni. Ekkor a fő cél az intézmények közötti „súrlódási felületek” csökkentése volt, bár szem előtt tartották az euroatlanti integrációt is. Új fejezet került az alkotmányba, lehetővé téve a szuverenitásátadást az Európai Uniónak, egyúttal egyszerűbbé tették a törvényalkotást, hogy a parlament megbirkózhasson a nagy menynyiségű uniós törvénykezéssel. Bevonták a civil szervezeteket is. Felvetésükre került be a módosító tervezetbe a javaslat, hogy kettős állampolgárok is betölthessenek közhivatalt. Szintén polgári kezdeményezésként fogalmazódott meg az egyházi iskolák hivatalos elismerése; ezt el is fogadták.

Az eredeti elképzelés szerint az alkotmány elfogadta volna államalkotó nemzetként a kisebbségeket, ám végül a javaslat elbukott. Ennek ellenére az RMDSZ támogatta az alaptörvény-módosítást, mivel a törvénybe bekerült egy sor nyelvi jog. A 2003. október 18–19-én tartott referendumon 89,7 százalék igennel voksolt. Az eredményt több civil szervezet vitatta, akik szerint sok volt a kettős (vagy többes) szavazás. Bizonyítékot nem sikerült hozni, így a módosított alkotmány 2003. október 29-én életbe lépett.

A módosításkor nem sikerült kiküszöbölni a végrehajtó hatalom két intézménye – az elnökség és a kormány – közötti konfliktusok forrását. A most készülő újabb módosítás azonban mégsem erre összpontosít, hanem a szenátus felszámolására és a parlamenti képviselők számának csökkentésére.