Tiberiu Sabauból ismét Szabó Tibor lehet
Szűk belvárosi irodájának egyedüli dísze a magyar Szent Korona országait ábrázoló 1914-es térkép. A poszter azonban nem eredeti, hanem a közeli kartográfiai boltban vásárolt utánnyomat. Wetzel Tamás „birodalma” egyáltalán nem úgy fest, mint egy irányítóközpont, ahonnan a több mint kétezer anyakönyvipolgármesteri hivatalt, kilencven külképviseletet, minisztériumokat, a nemzetbiztonsági szerveket megmozgató könynyített honosítást koordinálják.
– A pénz a számítógépes rendszerre, a köztisztviselők, konzulátusi alkalmazottak képzésére ment – mondja a 34 éves jogász, aki Semjén Zsolt KDNP-elnök, egyben a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes felkérésére tavaly egy hét alatt írta meg és egyeztette a törvényt.
Semjén a magát köztisztviselőként a pártpolitikától távol tartó Wetzelre még a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen figyelt fel. A budapesti születésű, szabadidejében történelmihadtörténeti könyveket olvasó fiatalember a Pázmányon diplomázott 2001-ben, majd ugyanitt szerzett PhD-t – témája a Magyarországra irányuló bevándorlás volt. A külföldi újságíróknak jó angolsággal nyilatkozó kormánybiztosnak nincsenek határon túli gyökerei. Erdélyben először 1991-ben járt, Székelyföldön mellbe vágó élmény volt számára az ott látott szegénység, elmaradottság. A könynyített honosítás felelőseként az utóbbi hónapokban gyakran megfordul arrafelé. Látja a fejlődést, azt, hogy egyes romániai régiók már leelőzik a kelet-magyarországi területeket.
Wetzel pályafutását szavai szerint a „frontvonalban”, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban kezdte. Állampolgársági és bevándorlási kérelmeket vett át, bírált el. Életre szóló tapasztalatot szerzett a kínai cégek – sokszor alaposan kozmetikázott – üzleti mérlegeinek vizsgálatával.
– A korábbi honosítási törvény roppant bürokratikus volt. Pont azoknak, a határon túli magyaroknak okozott nehézséget, akiknek kedveznie kellett volna – fejtegette. Szerinte empátia alig létezett, az aktát nézték, nem az embert. Így például Kijevbe akarták küldeni pecsétes anyakönyvi kivonatért azt a nyolcvan feletti kárpátaljai magyar származású hölgyet, aki több évtizede Magyarországon élt, de a Szovjetunió megszűnése miatt hontalanná vált.
A január óta benyújtott több mint 30 ezer magyar állampolgársági kérelem tendenciájában megfelel annak a tavaly elkészített hatástanulmánynak, amely 2011-re legkevesebb 250 ezer beadványt prognosztizált. A kérelmek jó negyedét Szabadkán, Kolozsvárott és Csíkszeredán regisztrálták; március 15-én e három városban, valamint a budai Várban rendeznek családias hangulatú, helyszínenként húszharminc fős esküt. A nyugati országokban élők hasonló – szintén a Himnusszal, a Szózattal és koccintással kísért – rendezvényekre áprilistól számíthatnak. Az új állampolgárok a köztársasági elnök által aláírt honosítási okiratot kapnak, útlevelet és személyi igazolványt külön kell kérelmezniük. Míg arról gondolkodnak, hogy a lakcímkártyához hasonlatos hatósági igazolványt is adjanak, Wetzel siet leszögezni: ingyenes egészségügyi ellátás, gyermekek utáni támogatás nem jár automatikusan az állampolgársággal. A szociális juttatások állandó lakhelyhez, társadalombiztosítotti jogviszonyhoz kötöttek.
A kormánypárti politikusok által gyakran felröppentett szavazati jogról a biztos határozottan kijelenti, hogy ez parlamenti kérdés – munkaadójánál, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban jelenleg ilyesmin nem dolgoznak. A magyarigazolványokat viszont csak akkor kell leadni, ha az érintettek áttelepülnek Magyarországra: a határon túl élők változatlanul élvezhetik a kedvezményeket.
Wetzel benyomásai szerint a határon túli fórumokon leginkább azt tudakolják, milyen dokumentumokkal lehet igazolni a magyar felmenőket. Elfogadnak-e katonakönyveket, világháborús dögcédulákat vagy a plébános által kiadott nyilatkozatot? Bár Szlovákiát az ottani állampolgársági törvény miatt a fórumokkal elkerülik, a Felvidékre is eljut az információ: nem elég azt igazolni, hogy a dédszülők az egykori Magyar Királyság területén éltek, a nagyszülők és a szülők anyakönyvi kivonatainak másolatai is szükségesek.
Kivételt a csángók képeznek. A Wetzel által a törvénybe beépített csángóklauzula értelmében a magyar nyelvtudás, a származási hely és a katolikus keresztlevél alapján kikövetkeztethető, hogy az illető honnan származik. Arra is van lehetőség, hogy az elrománosított név helyett az egykori magyar szerepeljen a magyarországi okiratokban, például Tiberiu Sabau már ismét Szabó Tiborként kérhet útlevelet.
Elsősorban az ukrajnai levéltáraknak okoznak többletmunkát azok, akik – nem utolsósorban egy schengeni útlevél reményében – szeretnék felkutatni magyar felmenőiket. Észak-Amerikában és Izraelben utazási-biztonsági okokból is vonzó a magyar állampolgárság. Dél-Amerikában, főleg Venezuelában a belpolitika feszültségek miatt érdekelhet sokakat az EU területén szabad mozgást biztosító állampolgárság és útiokmány. A könnyített honosítás több budapesti nyugati nagykövetség figyelmét is felkeltette –azért, hogy kell-e majd elsősorban kelet felől migrációs hullámokkal számolniuk.
Az állampolgársághoz feltételként szabottmagyarnyelv-tudásról Wetzel azt mondja: nem Kazinczy-szavalóversenyt rendeznek, közepes szintet várnak el. – Az sem probléma, ha valaki törve vagy akcentussal beszél. A lényeg, hogy megértse, miről szól az eljárás – hangoztatja, hozzátéve, az ügyintézőknek nem adtak ki semmilyen nyelvvizsga-kézikönyvet vagy kitöltendő teszteket. Az sem gond, ha valaki úgy adja be kérelmét, hogy még életében nem járt Magyarországon. A lényeg, hogy megfeleljen a törvényes feltételeknek.
A kémkedésnek ugyan sokkal modernebb formái is léteznek, a kormánybiztos elismeri: nem lehet kizárni, hogy külföldi titkosszolgálatok esetleg „alvó ügynököket” próbálnak Magyarországra telepíteni. A könynyített eljárás azonban nem jelenti a kérelmezők köz- és nemzetbiztonsági ellenőrzésének felpuhulását. Éppen ellenkezőleg, e frontokon is nagyon komoly fejlesztések történtek.
A kormánybiztos és a terepen dolgozók az elmúlt hetekben számos megindító történettel találkoztak. Székelyföldön egy 99 éves hölgy életében immár harmadszorra akar magyar állampolgár lenni. A kérelmezők korelnöke egy New Yorkban élő, Munkácsról elszármazott 104 éves úr. Wetzel szerint sok ember számára az állampolgársági kérelem benyújtása is katartikus élményt jelent, s – mint hozzáfűzte – hol vagyunk még az ünnepélyes eskütételtől.
